Újabb kártevő jutott be az országba, könnyes búcsút vehet a cseresznyétől

A cseresznyelégy támad, és károkat okozhat a cseresznye- és meggyültetvényekben, mert lárvái a gyümölcs belsejében fejlődnek, élvezhetetlenné téve a termést. A kifejlett cseresznyelégy 3-5 milliméter nagyságú rovar, amely április végétől, május elejétől kezd rajzani, attól függően, hogy milyen a tavaszi időjárás. Csongrád-Csanád vármegyében ágazati szinten nem termesztenek cseresznyét, de a kertekben, hobbikertekben gyakori és kedvelt gyümölcs, ezért érdemes időben gondoskodni a háztájiban is a védekezésről. 

Támad a cseresznyelégy

– A cseresznyelégy okozza azt, amit a köznyelv kukacosodásnak hív, a kártevő nyűve kerül a gyümölcsbe, élvezhetetlenné téve azt – mondta el érdeklődésünkre Gál Tamás, a szegedi SZTE Füvészkert munkatársa. Azzal folytatta, a cseresznyelégy európai, nálunk ismert faja egy évben egyszer rajzik, mikor a cseresznye sárga színű lesz, erre mennek és „beköpik” petéjüket, amik ott fejlődnek, eszik a gyümölcs húsát és oda ürítenek. Ez kiszámítható, és egy cseresznyébe vagy meggybe egy-egy pete jut.

– Utóbbi időben azonban külföldről is érkeztek különböző szállítmányokkal gyümölcslegyek, és az amerikainak elhúzódó a rajzása, egy gyümölcsbe több kukac kerül – ezért a pusztítás is nagyobb, a termés fogyaszthatatlanná válik –, így védekezni is nehezebb ellene – közölte Gál Tamás. A cseresznyelégy ellen általában felszívódó és/vagy kontakt vegyszerekkel védekezünk, illetve feromon, a hímeket csalogató csapdákkal. A sárga ragacsos lapok is hatásosak lehetnek, de ezeknél ügyelni kell arra, hogy a sárga szín más, hasznos rovarokat, például a mézelő méheket is odacsalogathatja, azok is elpusztulhatnak.

Védekezési fajták

Nézzük akkor tételesen, miként védekezhetünk a cseresznyelégy és pusztítása ellen, amint az a Zöld Komárom oldalán is olvasható.

• Megfigyelés és csapdázás: a védekezést sárga ragacsos lapok kihelyezésével kell kezdeni már május elején. Ezek a csapdák vonzzák a kifejlett legyeket, így jelzik a rajzás kezdetét és segítenek a populáció csökkentésében is.
• Vegyszeres védekezés: a megfelelő növényvédő szerekkel végzett permetezés az egyik leghatékonyabb módszer a cseresznyelégy ellen. A kezelés időzítése fontos, általában a rajzás kezdetekor, és néhány héttel később ismételni kell. A védekezéshez használhatók a piretroidokat és neonikotinoidokat tartalmazó készítmények.
• Biológiai és mechanikai védekezés: a talaj takarása hálóval vagy mulccsal megakadályozza, hogy a talajban bábozódó lárvák újra kikeljenek és visszafertőzzék az állományt. A fák alatti talaj forgatása és mulcsozása csökkentheti a következő év fertőzési hatását. A korai érésű fajták termesztése is segíthet a fertőzés csökkentésében, mivel a cseresznyelégy elsősorban a késői érésűeket támadja meg.

Alternatíva, a baromfik

– A cseresznyelégy elleni védekezés sikeressége a megelőzésen és a megfelelő időben történő beavatkozáson múlik, viszont ezen a ponton hívnám fel a figyelmet egy érdekességre, egy alternatív védekezésre. A fák aljában kapirgáló baromfik megtalálják és megeszik a lárvákat, bábokat, ezzel tulajdonképpen megakadályozzák a cseresznyelégy kifejlődését, ami így petéket sem tud rakni az érő gyümölcsbe – árulta el a füvészkert munkatársa. Hozzátette: hasznos volt, amikor a különböző életformák még nem választódtak teljesen szét.