2025.04.30. 08:10
Így fertőzte meg a csernobili katasztrófa a világot
Sokan emlékeznek arra a sokkoló hírre, amely az egész világot bejárta: felrobbant a csernobili atomerőmű 4-es reaktora, és napokig égett a belseje. A katasztrófa következményei világszerte éreztették hatásukat. De mégis hogyan vált egy lokális problémából világméretű?
Harminckilenc évvel ezelőtt, április 26-án gyökeresen megváltozott az élet. Megtörtént a világ legnagyobb nukleáris katasztrófája, egy felelőtlen kísérlet következményeként felrobbant a csernobili atomerőmű 4-es reaktora.
A robbanás során a nemesgázok teljes egészében, míg az illékony izotópok mintegy 20%-a jutott ki a környezetbe. A szovjet hatóságok először megpróbálták eltitkolni a történteket, de a Svédország fölött észlelt radioaktív felhők végül felfedték a katasztrófa valódi mértékét.
Hogyan terjedhetett a radioaktív szennyezés egészen Svédországig?
A radioaktív anyagok nagy távolságra jutását a reaktor égése során keletkezett apró koromrészecskék segítették elő, amelyek a levegőben aeroszolként terjedtek. Ezek terjedését a levegőbe kerülés után a légköri viszonyok határozták meg, amelyek Európa szempontjából kedvezőtlenül alakultak. A légköri folyamatok globális skálára emelték az ipari baleset hatását– olvasható a Hungaromet cikkében.
A megszokott nyugatias légmozgás helyett egy, a Fekete-tenger felett kialakult ciklon szélrendszere északi irányba vitte a szennyező anyagokat, így észlelhették először a skandináv országok, hogy valami rendkívüli történt a Szovjetunióban. Két nappal később a helyzet tovább súlyosbodott, ekkor már közvetlenül Ukrajna felől érkeztek a sugárzó részecskék térségünk fölé. Magyarországra április 30-én értek el a radioaktív anyagok.
Sugárzás Magyarországon
A szocializmus utolsó éveiben az Országos Meteorológiai Szolgálat naponta, jól kidolgozott módszerekkel mérte a légköri radioaktivitást, három fő szempont szerint: aeroszolok sugárzása, száraz és nedves ülepedés, valamint csapadék radioaktivitása. 1986. április 30-án, amikor a híradások szerint a szennyezés elérte Magyarországot, a siófoki mérőműszer pont ekkor hibásodott meg. Hamarosan Szombathelyen és Győrben is hasonló, szokatlanul magas értékeket észleltek, ami a radioaktív szennyeződés hazai megjelenésére utalt.
Az is számított, hogy hol és mikor esett az eső: a záporok és zivatarok ugyanis mint egy porszívó, kisöpörték a radioaktív részecskéket a légkörből. A csapadékkal együtt ezek a részecskék a földre hullottak, így az esőzések helyén jóval nagyobb sugárzási szint alakult ki, mint ott, ahol nem esett. Ezért történt például, hogy a Magyarország felett áthaladó légtömegből viszonylag kevés sugárzó anyag került a felszínre, míg az Alpok keleti részén kialakult zivatarok miatt ott sokkal erősebb volt a sugárzás.
A csernobili atomerőmű robbanásának következményei
Ami biztos, hogy ez a katasztrófa az egyik legnagyobb volumenű volt világszerte. A pontos áldozatszámot a mai napig nem tudni. Az ENSZ adatai szerint közvetlenül 56 ember vesztette életét, a hosszú távú sugárzás pedig több ezer megbetegedést és halálesetet okozott. A Greenpeace becslése szerint a sugárhatás következtében akár 200 ezer ember is megbetegedhetett.
A sugárzás még évtizedekkel a csernobili baleset után is gondot okozott Európában. Például 2013-ban Bajorországban a vizsgált vaddisznók csaknem felénél a sugárszint meghaladta az engedélyezett határt – egyes állatokban akár tízszerese is volt –, ezért húsuk nem kerülhetett forgalomba – olvasható a Wikipédián.
