Harminckilenc éve történt a csernobili robbanás, egy pillanat alatt írta át Európa történetét

A balesetet egy felelőtlen kísérlet váltotta ki, amely során a dolgozók áramkimaradásos vészhelyzetet próbáltak szimulálni. A reaktort rendkívül alacsony, instabil teljesítményen működtették, ráadásul nem kapcsolták be a póthűtőrendszert sem. A reaktor irányíthatatlanná vált, majd néhány másodperc alatt két robbanás következett be, aminek hatására a nukleáris anyagok hatalmas mennyisége került a levegőbe.

A tűzoltók az épület tüzeit hajnalra eloltották, de a reaktor belseje napokig izzott tovább. A robbanás következtében a nemesgázok teljes mértékben, az illékony izotópok körülbelül 20%-ban kerültek a környezetbe. A közvetlen környéken olyan erős volt a sugárzás, hogy egyes dolgozók szeme színe is megváltozott a sugárzás hatására.

Próbálták eltitkolni, de hiába

A szovjet vezetés kezdetben megpróbálta elhallgatni a katasztrófát, de a Svédországban észlelt radioaktív felhők leleplezték az eseményeket. A sugárszennyezés 45 ezer négyzetkilométernyi területet fertőzött meg, beleértve több tucat európai országot is. Magyarországot két hullámban érte el.

A kitelepítések csak 36 órával később kezdődtek meg, és végül több mint 300 ezer embernek kellett elhagynia otthonát. A szennyezett terület köré egy 2600 négyzetkilométeres tiltott zónát alakítottak ki, amelyben ma is csak néhányan élnek.

A csernobili katasztrófa máig érezteti hatását

A pontos áldozatszámot a mai napig nem tudni. Az ENSZ adatai szerint közvetlenül 56 ember vesztette életét, a hosszú távú sugárzás pedig több ezer megbetegedést és halálesetet okozott. A Greenpeace becslése szerint a sugárhatás következtében akár 200 ezer ember is megbetegedhetett.

A felrobbant reaktor fölé először egy vasbeton szarkofágot, majd később egy új védőburkot építettek, amelynek élettartamát 100 évre tervezték. Az utolsó működő reaktorblokkot 2000 decemberében végleg leállították.