Nem elég a gyász, a saját nyugdíját sem kapja meg a makói özvegy

–Ha a gyerekeim nem segítenének, nem tudnám fizetni a számláimat, de még ennivalót sem tudnék miből venni. Felháborító és megalázó, hogy ilyen helyzetbe kerültem, miközben amúgy is összetörtem lelkileg – mondta a könnyeivel küszködve a makói Sarkadi Ernőné. Mint elmesélte, amikor nyugdíjba ment, nem nyitott saját folyószámlát: a férjéét használta, oda kérte a saját nyugdíját, sőt az utóbbi időben már – meghatalmazás birtokában – minden pénzügyet ő intézett, a bankkártyát is ő használta. Most viszont egy forinthoz sem fér hozzá, a saját nyugdíját sem tudja felvenni, mert Ernő bácsi március 25-én meghalt. Úgy néz ki, ennek a lehetetlen helyzetnek csak a hagyatéki tárgyalás vet majd véget.

Nem elég a gyász, a nyugdíját sem veheti fel

- A férjem aznap reggel fél hatra hunyt el, csendesen. Az orvos nyolc óra körül állapította meg a halált – idézte fel. Az, hogy a bankkártya már használhatatlan, úgy derült ki, hogy az unokáját három nappal később megkérte, menjen el a postára és fizessen be vele valamit. Maja pedig visszajött, mondván: a bankkártyát nem fogadta el. Ekkor még nem aggódott. Úgy gondolta, pár nap múlva érkező nyugdíját majd felveszi személyesen, a bankfiókban. Az igazán kellemetlen meglepetés ott érte, az ügyintéző ugyanis megkérdezte, történt-e valami változás a számlával kapcsolatban – ő pedig őszintén megmondta, hogy a férje meghalt. Néhány telefonhívás után a hölgy azt közölte vele, nem hogy a számlán lévő többi pénzt, de a frissen megérkezett nyugdíjat sem veheti kézhez.

A hagyatéki tárgyalás hónapok múlva lesz

Sarkadiné úgy emlékszik, a pénzintézet fiókjában azt mondták neki, ha kérelmet ír, azt a bank majd elbírálja, és szociális alapon kaphat valamennyi előleget a számlán lévő pénzből. Hogy mennyi idő múlva, az azonban nem derült ki, ezzel a lehetőséggel éppen ezért nem akart élni. A teljes összeghez viszont csak a hagyatéki tárgyalás után juthat. Hogy erre mikor kerül sor, nem tudni, de az ilyesmi általában a haláleset után hónapokkal zárul le.

– Nem hiszem, hogy én vagyok az egyetlen, aki így járt. Egyszerűen nem értem, hogy ilyen esetben a bank miért nem tud méltányos lenni. Csak a saját nyugdíjamhoz szerettem volna hozzájutni, ami, úgy gondolom, attól függetlenül is jár nekem, hogy milyen számlára érkezik – mondta. Hozzátette: bele sem akar gondolni, mi történik azokkal, akiknek hasonló helyzetben nincs olyan hozzátartozója, aki átmenetileg kisegíti.

Az esettel kapcsolatban természetesen kíváncsiak vagyunk az OTP álláspontjára is. Amint választ kapunk kérdéseinkre, visszatérünk a témára.