Szegedre sokkal drasztikusabb hatással van a klímaváltozás, mint a környékre

A jelenkori klímaváltozás olyan, mint egy szoba, amelybe belépünk anélkül, hogy észrevennénk: belül nincs kilincs. Csak amikor már benn vagyunk, akkor jövünk rá, hogy nincs visszaút – az ajtó végleg bezárult az orrunk előtt. 

Klímaváltozás hazánkban

Az emberiség 2,5 millió éves története során már számos klímaváltozással nézett szembe. A modern kori felmelegedés a 20. század elején kezdődött, de csak 1988 után gyorsult fel igazán, főként az olajszármazékok nagymértékű használata miatt. Rácz Lajos környezet- és klímatörténész szerint arra a kérdésre, hogy nagy bajban vagyunk-e, nem adható egyértelmű válasz. Minden generációnak és korszaknak megvolt a maga környezeti problémája. Ráadásul az embernek kettős természete van: kultúrahordozó és biológiai lény egyszerre. A klíma mindig is változott, lehűlések és felmelegedések váltakoztak. A túlélés kulcsa mindig az alkalmazkodás volt. Ha jól reagáltunk kisebb volt a veszteség, ha rosszul, akkor pedig nagyobb volt a kár. – Ezért önveszélyes dolognak tartom a pánikkeltést – hangsúlyozta Rácz Lajos. 

A kialakult helyzet tárgyilagos megismerése kulcsfontosságú, és ehhez nem kell messzire menni. Szegeden 2024 nyarán a belterületen 44 napon át volt másodfokú hőségriasztás, a külterületen viszont egy teljes héttel rövidebb volt a hőség. Az alkalmazkodás egyik lehetséges módja, hogy az emberek elhagyják a túlmelegedő belvárosi területeket és kiköltöznek a városi hőszigetből. Egy másik, sokkal pozitívabb válasz az, ha magát a városi környezetet alakítjuk át. A fő probléma, hogy a városokat túlnyomórészt sötét színű beton és aszfalt borítja, amelyek jó hőtároló képességgel rendelkeznek. Ezt hatékonyan lehet csökkenteni, a napsugárzásnak kitett felületek világosításával, a burkolatok feltörésével és zöldfelületek telepítésével. Ugyanilyen fontos a város átszellőztetése is, mert Szeged enélkül éjszaka sem tud lehűlni – tudtuk meg Rácz Lajos környezet- és klímatörténésztől.  

Változik a növény- és állatvilág 

Amikor jönnek a forró és aszályos nyári hónapok, akkor az ember bizony úgy érzi, mintha ólommellényben sétálna végig Szeged utcáin, de az otthonokban sem jobb a helyzet. Erre a legkönnyebb megoldás a klímaberendezések használata. Szegeden már nem számít mennyibe kerül, egyre többen szereltetik be otthonukba a légkondit. Viszont amíg mi hűsölünk alatta, addig a klímaberendezés külső egysége tovább melegíti a várost. Minél melegebb van, annál nagyobb fokozaton működik a klíma és annál jobban fűti a várost, ami egy csapdahelyzet. Ugyanakkor Rácz Lajos meggyőződése szerint a médiában történő pánikkeltés többet árt, mint használ. Sokkal inkább a tudatos cselekvésre és a kárenyhítésre érdemes koncentrálni. Nem nehéz észrevenni a bajt, az éghajlat változásának számos hétköznapi jele van.

– Amikor az Ördögkatlan fesztiválon jártam Dél-Baranyában, akkor az esti koncertekhez a háttérzenét a kabócák szolgáltatták. Ilyet korábban csak a Boszniában, például Mostar környékén tapasztaltam – mesélte Lajos. 

A klíma változik, a növények és az állatok pedig igyekeznek ehhez alkalmazkodni. Az ország déli területein az utóbbi évtizedekben megjelent a Balkánra jellemző növény- és állatvilág, és ez a változás egy természetes folyamat. Amikor a 19. század végén a kis jégkorszak utolsó és egyben nagyon csapadékos időszakában szabályozták a magyarországi folyókat, az egész rendszert a gyors vízelvezetésre optimalizálták. Az elsődleges cél a mezőgazdasági termőterület növelése volt, a folyók élő vízrendszerét pedig ennek érdekében egy csatornahálózattá alakították át, és leválasztották a tájról. Így a víz gyorsan levonul az árvíz idején, de nem hasznosul: nem szivárog be a talajba, hanem továbbmegy a Fekete-tenger irányába. A vízhálózat újraépítése nélkül az Alföld mezőgazdasága is működésképtelen. A víz megtartása ma már kulcskérdéssé vált.