Hihetetlen pusztítás: a hazai méhpopuláció felét elvitte az áprilisi fagy

Nem csak a gyümölcsösökben okozott hatalmas kárt az április eleji fagy, a méhek sem voltak biztonságban. Mint megírtuk, három éjszaka alatt akár a teljes idei termést is elvihette a hirtelen betört, szokatlan hideg: bár a felmérések még tartanak, szakemberek szerint kevés az esély, hogy a mínusz 6-7 fokot túlélte az őszibarack, sárgabarack, meggy és cseresznye, de a szőlő és almatermés érintettsége is kérdéses. 

Bár a kár így is óriási, a később virágzó növények is veszélybe kerülhetnek, az extrém hideg tavaszi éjszakák ugyanis a méhpopulációt is megnyirbálták. Csősz Dávid szegedi méhész is elvesztette méheinek jelentős részét.

Minden második méh elpusztult a hónap elején

– A probléma már tavaly kezdődött. A rendkívüli szárazságban nem tudtak jó minőségű virágport gyűjteni, így nem állítottak elő olyan minőségi élelmet maguknak, amiből télire fel tudtak volna hízni – magyarázta a szakember. – Az enyhe télben az atkák – melyek a lárvákon, bábokon és kifejlett méheken élősködnek – sem tizedelődtek meg, így azok folyamatosan tudták gyengíteni az állományt. Majd tavasszal hamar jött az enyhe idő, mely miatt a méhek elkezdték a fiasítást. Ilyenkor azonban már stabilan 37 fokot kell tartaniuk a kaptárban, ehhez a munkához pedig napi egy kilónyi mézet is elégetnek. Ha viszont jön egy olyan hideg, mint ami április elején érkezett, abba már beletörik a bicskájuk, hiszen a fagyokat már nem tudják ellensúlyozni – foglalta össze a problémát Csősz Dávid.

A szegedi méhész saját és mások tapasztalatai alapján elmondta, országosan a méhpopulációnak nagyjából 50 százalékát vitte el a 3 napos tavaszi fagy. Ez több mint félmillió méhcsalád elvesztését jelenti.

Méhek nélkül élelmiszereink kétharmada is eltűnne

– Most azon dolgozunk, hogy szaporítsuk és erősítsük a megmaradt állományt. Hamarosan indul az eperszezon, de a megmaradt méheknek is nagyjából csak a 60 százaléka lesz képes termelésre, a többiek túl gyengék hozzá – vázolta a szomorú helyzetet a méhész. Hozzátette: a növények beporzása ettől függetlenül nincs veszélyben, hiszen rengeteg egyéb rovar is végzi még ezt a tevékenységet. 

– Az azonban biztos, hogy a méhészek egyre nehezebb helyzetben vannak. Nem véletlen, hogy évről évre sokan hagyják abba a szakmát. Ha tehát a jövőben is szeretnénk mézet enni és nem akarunk búcsút inteni a mostani élelmiszereink kétharmadának, melyek a méhek nélkül eltűnnének, támogatni kell a méhészeket. Amit mindenki meg tud tenni azzal, hogy termékeket vásárol tőlük – hívta fel a figyelmet Csősz Dávid.