2025.04.29. 19:13
Dédapjuk alapította a várost, ahová most visszatértek a Pallavicinik
Sándorfalva alapítójának leszármazottai látogattak el a településre. Pallavicini őrgróf, felesége és két gyermekük lapunknak arról beszéltek, címük és múltjuk nem teszi őket különlegessé, de feladatot ró rájuk.
Immár 23 éve hagyomány, hogy a Sándorfalvi Pallavicini Sándor Általános Iskolában névadó emlékünnepséget tartanak, megemlékezve a település alapítójáról, akinek nevét az intézmény is viseli. Az esemény különlegessége, hogy a Pallavicini család is részt vesz rajta minden évben. Az őrgrófi címet viselő Pallavicini Alfonso ezúttal családjával érkezett Sándorfalvára. Ott volt dédapja bronz domborművének koszorúzásán és átadta az édesapja emlékét őrző Őrgróf Pallavicini Károly-díjat, melyet minden évben egy kiemelkedő képességű diák kap meg. Az ünnepség után a Pallavicini család interjút adott lapunknak.
Az őrgróf nem, de gyermekei beszélnek magyarul
– Öt nyelvet beszélek, de a magyart nem tudtam megtanulni. Ezért szégyellem is magam. De még lehet, hogy egyszer időt szakítok rá – mentegetőzött Pallavicini Alfonso, aki azonban gyermekeinek megtaníttatta ősei nyelvét.
– Sándorfalvi dadáik voltak, illetve minden évben, amikor ide látogatunk, egy hétig magyar iskolába járnak. Ezért amikor velük jövök ide, megkérem őket, hogy beszéljenek helyettem – mosolygott a családfő.
A 16 éves Olimpia és a 15 éves Adalberto tehát magyarul tudott hozzászólni angolul folyó beszélgetésünkhöz. És bár a fiatal lány szabadkozott, hogy már évek óta senki nem beszél az otthonukban ezen a nyelven, így kicsit megkopott a tudása, tökéletesen és folyékonyan kommunikált. Elmesélte, nagyon szeret mindig Magyarországra jönni, mert nagyon kedvesek az emberek. Jelenleg – mivel már nem középiskolás – az óvodában segít, amíg Sándorfalván tartózkodnak: játszik a gyerekekkel. De időt szakít szenvedélyére, a lovaglásra is, a család pedig ilyenkor mindig kirándul is, hogy megismerjék Magyarország különböző tájait.
Névadó emlékünnepséget tartottak a sándorfalvi általános iskolában
Fotók: Karnok CsabaNégy nemzetiség keveredik a családban
Az őrgróf úgy fogalmazott, ez az ország a család számára azt a földet jelenti, ahonnan jönnek.
– Elsősorban európainak érzem magam, mert annyi különböző nemzetiség van bennem. Franciaországban, Belgiumban, Németországban éltem, Olaszországban és Ausztriában nevelkedtem. Magyarország pedig az a hely, ahol apám született. Szeretem Magyarországot, de ez csak egy része az identitásomnak. Otthon érzem magam itt, mint ahogy Belgiumban vagy Olaszországban is – avatott be bennünket, milyen egy olyan sok nemzetiségű családban létezni, ahol egyébként feleségének, Elisabethnek is lengyel és belga szülei vannak. – Az én apám magyar, az anyám olasz. Szóval a gyerekeink már négyféle vért hordoznak – sorolta.
A Pallaviciniek szerint nem a név tesz különlegessé
Arra a kérdésre, milyen érzés megkoszorúzni saját dédapjának domborművét, illetve iskolások előadásában végignézni, hogyan alapította meg Sándorfalvát az árvízkárosultak számára, Pallavicini Alfonso azt mondta, a büszkeség nem lenne jó szó rá, hiszen ő nem tett ezekért semmit.
– Bár az életem nem volt könnyű ezzel a névvel, itt azt látom, hogy jó szívvel emlékeznek vissza a családra. Szóval remélem, hogy valamit jól csináltunk – mondta. És hogy különleges családnak tartják-e magukat? Pallaviciniék határozott nemmel válaszoltak.
– Szerintem a mi szemszögünkből teljesen normális emberek vagyunk. Nem a név tesz különlegessé minket, hanem az emberi mivoltunk. Talán annyiban vagyunk csak különlegesek, hogy több kötelezettségünk van. Kötelességünk fenntartani egy hagyományt, egy viselkedésmódot, amely méltó az elődeinkhez. A nevem sosem jelentett előnyt, de igyekszem becsülettel élni vele – jelentette ki Pallavicini Alfonso.
