Húsvéti roham a Mars téri piacon, át kellett verekedni magunkat a húsvéti tömegen – galériával

Leginkább kalácsért, halért és lángosért kígyóztak a sorok a szegedi Mars téri piacon Nagypéntek délelőtt, de az igazi roham elmaradt. A piac vásárlói békésen, de határozott szándékkal járták végig a standokat, hogy beszerezzék a húsvéti asztalra valót, vagy csak reggelizzenek egy kiadósat.

Piac és hangulat Nagypénteken

Sokan kezdték a napot Cérna halsütödéjében, hiszen a hal a böjti időszak klasszikus étele. – Nagyon sok a rendelésem, a nagypéntek nálam hagyományosan erős – mondta Tibai Józsefné Cérna, miközben hekket és ropogós pontypatkót pakolt kiadós adagokban. A sorban állók közül többen már visszatérő vendégként emlegették a helyet, egyikük viccesen megjegyezte: Cérna hala nélkül nálunk nincs húsvét.

Kolbász, sonka, bárány – a húsosok sztárjai

A halsütő szomszédságában a Derekegyházi húsbolt is pörgött. Héjja János eladó a hagyományos lángolt kolbászt és sonkát pakolta a pultba, miközben egy fotó erejéig a vállára emelt egy bárányt. – Ez még csak kóstoló méret – mondta nevetve, miközben elárulta, hogy a bárányhús és a birka is egyre népszerűbb az ünnepek környékén. Az állat öt kilós volt, kilója 5000 forint. A húsos pultoknál csütörtök volt az erősebb nap, de azért pénteken is akadt kereslet. Kothencz Tibor algyői hentesmester éppen zsírcsipszet (tepertőt) reggelizett, amikor megszólítottuk. Széttárta a kezét és azt mondta, mindent eladott. Egy gyönyörű, 12 kilós parasztsonkát azért még mutatott a kamerának.

Jóképű zöldségek még jóképűbb eladója

A zöldségeseknél is pezsgés volt. A friss újhagyma és a pirosló retek szinte ragyogott a standokon. A szentmihályi Simon Szilveszter csak ezt a két zöldfélét árulta, de abból rengeteget. – Azért én se vagyok rossz képű – mondta nevetve, amikor megdicsértük a szép, friss portékáját. Hagyományőrzőként rendszeres résztvevője az ásotthalmi főzőversenyeknek, mint mondta, ahol lehet enni és inni, ő biztos ott van. 

Kalácsért és lángosért kígyózott a sor

A pékségekben a fonott kalács volt a sláger. Egy közeli pultnál egy idős néni már negyedik éve ugyanattól a pékségtől szerzi be a kalácsot. – Mindig náluk veszem, mert nem spórolnak a tojással, és olyan puha, hogy másnap is friss – mondta, miközben két nagy kalácsot is zacskóba tett. Az Irén csarnok lángosozóinál is nagy volt a forgalom – tejfölösen, fokhagymásan, sajttal vagy anélkül, de egy biztos: senki nem ment haza üres kézzel. A csarnok középen, a két lángososnál annyian álltak sorba, hogy összeért a két sor, úgy kellett átverekdnie magát az embernek.