2025.04.22. 16:50
Elárulta a hentesmester, hogy mit csináljunk a húsvéti sonkával az ünnep után
Húsvét után gyakori kérdés, hogy mit kezdjünk a megmaradt ételekkel. A sonka kreatív újrahasznosítása nemcsak pénzt spórol, de a pazarlást is csökkenti. Szakértők adnak praktikus tanácsokat a megfelelő tárolásról és felhasználásról.
Elmúlt a húsvét, visszatértek a dolgos hétköznapok, a hűtőben pedig ott figyel a húsvéti sonka maradéka. Mihez kezdjünk vele?

Mihez kezdjünk a megmaradt sonkával? – Az algyői hentesmester tanácsai
Az ünnepek után gyakran marad a hűtőben néhány szelet – vagy akár jókora darab – sonka, amit nem szeretnénk veszni hagyni. De vajon mit lehet kezdeni ezekkel a maradékokkal? Erről kérdeztük Kothencz Tibort, az algyői hentesmestert, aki több évtizedes tapasztalattal a háta mögött osztotta meg velünk praktikus és gazdaságos ötleteit.
A parasztsonka: egyszerű és időtálló
– A legegyszerűbb és talán a leginkább értékálló megoldás a jó öreg parasztsonka – mondja Kothencz. Ez a fajta sonka megfelelő körülmények között akár egy-két évig is eltartható, sőt, az idő még érleli is. Az ilyen sonkát nem szükséges azonnal felhasználni, így nem keletkezik veszteség. A vákuumcsomagolt, pácolt sonkák esetében is van lehetőség a hasznosításra – főleg, ha még nem járt le a szavatosságuk. Ezeket bele lehet dolgozni például lecsókolbászba, kenőmájasba vagy főtt áruba. – Ezek az eljárások nemcsak megmentik a megmaradt sonkát, de gyakran még javítanak is az ízén – teszi hozzá a mester. Igaz, az így készült termékek költségesebbek lehetnek, de legalább nem kerülnek a kukába.
Amit nem érdemes megmenteni
Nem minden sonka menthető. Az úgynevezett „gyors érlelésű” sonkák – amelyekbe vizet fecskendeznek, majd gyors vákuumcsomagolással kerülnek forgalomba – a legnagyobb kihívást jelentik. Ezek sajnos általában menthetetlenek. Ha egyszer lejárnak, azokat már semmilyen eljárással nem lehet gazdaságosan vagy biztonságosan újrahasznosítani.
Mi marad, mi megy?
Pápai Péter, a Szegedi SZC Tóth János Mórahalmi Szakképző Iskola szakács szakoktatója az energiatakarékosságot és a környezettudatosságot hangsúlyozza. Azt mondja, első lépésként célszerű csoportosítani az ételmaradékokat: mi az, ami nyers – például hús vagy hal –, mi a hőkezelt, és mi az, ami azonnali fogyasztásra alkalmas. A nyers húsokat, halakat minden esetben ajánlott azonnal a mélyhűtőbe helyezni, különösen akkor, ha nem kerülnek felhasználásra a következő napokban.
Zöldség- és kenyértárolási tippek
A friss zöldségeket nem érdemes előre feldarabolni, az uborkát pedig ajánlott kibontani a nejlonzacskóból és a hűtő zöldséges rekeszében elhelyezni, ahol a hőmérséklet ideális a tárolásukhoz. A kenyér esetében hasznos lehet a szeletelés és lefagyasztás, de a maradék kenyér akár morzsaként vagy levesbetétként is újrahasznosítható. Régi módszerként ruhában is tárolható, amely szellőzést biztosít és lassítja a penészedést.
Maradékból menü – ne dobjuk ki, használjuk fel!
Pápai Péter tanácsai sonka esetében: a főtt sonka maradékából például ízletes szendvicskrém, tésztába kevert feltét is készíthető. A megmaradt húslevest érdemes kis adagokban lefagyasztani, és később ízesítőként felhasználni. – A konfitálás, azaz a zsírban történő lassú hőkezelés évszázados módszer, amely nemcsak a paraszti kultúrában, hanem a francia gasztronómiában is elterjedt. A nyers vagy megmaradt húsokat zsírban lesütve és abban tárolva hosszan eltarthatjuk – ezzel nemcsak ízletes fogásokat menthetünk meg, de értékes alapanyagokat is – hangsúlyozza a szakoktató.