2025.04.18. 09:13
Megmentik az ikonikus, kivágott platán disznófejét
Kicsivel több mint egy hónapja, március 14-én vágták ki Szeged leghíresebb fáját, a Széchenyi téri disznófejű platánt. A fa ikonikus, turisztikai látványosságnak számító részét szkennelik, így őrizve meg az utókornak. A részletekről Makrai Lászlót, a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatóját kérdeztük, a beszélgetésből az is kiderült, a többi platán nem beteg.
Gombás betegség miatt ki kellett vágni Szeged leghíresebb fáját, ez március 14-én történt. A platán évek óta gombás fertőzésben szenvedett, és bár megpróbálták megmenteni, nem sikerült, viszont ikonikussá vált részét, a disznófejet – a turisták is rendre felkeresték, fotózták – igyekeznek, amíg lehet megmenteni, illetve szkennelik és így őrzik meg.
A disznófej mentése
– Amennyire lehet egy élő, vízzel telített szövetet konzerválni, azt megtesszük, száraz hangárban tároljuk, a sebfelületeket kezeljük, de nem zárjuk be, így lassan fog száradni, ami lassítja a gombák térnyerését – közölte lapunk érdeklődésére Makrai László. A Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója azt is elmondta, szkenneléssel őrzik meg a jövőnek, amire, illetve hasonlóra a világban nem tud példát, pedig ikonikus vagy bizarr fából számos van. Megemlíthetjük a híres doberdói eperfát, az angkori fikuszokat, a félelmetes formájú Suffolk-i bükköt, vagy legendás író, Mark Twain 1300 éves mamutfenyőjét.
A többi nem beteg
Bizonyára sokakban felmerült, mi a helyzet a platánsor többi fájával? Az ügyvezető válasza megnyugtató.
– A többi platán nem beteg. A faj kifejezetten hosszú életű, ami azért is érdekes mert a fatest belső, halott bél része ennél a fajnál nem konzerválódik, így nem vesz rész a korona megtartásában, ez a feladat a külső, élő és kifelé gyarapodó szíjácsra, vagyis a fa külső, kambium felőli részére hárul. Emiatt a tulajdonsága miatt több tucat állatfaj részére értékes tápanyagul – például rózsabogarak – és élőhelyül – például denevérek és madarak – szolgál, miután a gombás fertőzések által odúképződés indul meg – fejtette ki Makrai László.
Azt is megemlítette, hogy szabad térállásban, szoliterként nevelve, tehát nem korlátozva, nem ritkák a 100 év feletti egyedek, például amit az 1879-es nagy árvizet követő több hónapig tartó többméteres belvárosi vízálláskor kipusztult fasor pótlásaként ültettek a 19-20. század fordulója előtt. – A most kivágott platánfa vesztét egy komolyabb fagy által okozott 8 méteres törzsrepedés idézte elő, a gyökfőtől a teljes törzset és egy nagyobb ágat érintően. Kész csoda, hogy túlélte ezt a hatalmas nyílt sebet ennyi időn keresztül, amit igyekeztünk folyamatosan konzerválni – magyarázta az ügyvezető igazgató.
Pótolják
– A városvezetés úgy döntött, pótolni kell a fasorban a pozíciót, így ősszel egy több éves, előnevelt, túlkoros platán kerül megfelelő talajcsere és fertőtlenítést követően a helyére. Neki ismét lesz 100-200 éve – jósolta Makrai László
Szkennelik
A szkenneléssel a nem csekély, 500-600 kilogrammos részletről rendelkezésre áll egy nagyfelbontású, színhelyes háromdimenziós „fotó”, amelyről szinte bármilyen anyagból, például fém, kő és polisztirol műgyanta készülhet kópia, bármilyen arányos kicsinyítésben, akár kézbe is foghatóan. A megformálásra a határt csakis a fantázia szabhat, kültéri térplasztika is elképzelhető, de technikailag a fa eredeti formájában való visszaállítása is lehetséges – sorolta.
– Az összeállítás alatt álló virtuális, illetve fizikai tartalommal is bíró darab a „szegedikumok” gyűjtemény megbecsült tagja lesz. Ezek miatt fordultam egykori iskolatársamhoz, Tóth Kázmér erdőmérnökhöz, tulajdonoshoz a szegedi Scabello alapítójához, akinek számítunk nemzetközileg is elismert színházi és televíziós díszletgyártási tapasztalatára – zárta mondandóját Makrai László.
