Ritka madarak vették birtokba a bányatavat

Az apátfalvi bányató madárvilága most azért különösen gazdag, mert az ilyen élőhelyekhez kötődő fajok költőállománya a száraz években lecsökken. Így felértékelődnek a korábban inkább csak mellékesen ismert mesterséges, emberi tevékenységek nyomán kialakult vizes élőhelyek: kubikgödrök, bányatavak, téglagyári tavak, melyek rendszerint, vagy egész évben, vagy hosszabb ideig képesek megtartani a vizet. Ilyen az is, ami a falu határában található: a téglagyártáshoz szükséges agyagot bányászták onnan és az így keletkezett gödörben gyűlik össze a talajvíz, illetve a csapadékvíz. Ráadásul igen közel van a faluhoz, a szélső házak és egy vasútvonal között helyezkedik el. A környéken most szinte csak itt van nagyobb kiterjedésű felszíni víz.

A bányató ritka madarai

A tónál időnként ritka és védett madarak egyedei is megjelennek. Ezekben a hetekben például gulipánokat lehetett észlelni. A nemzeti park szakemberei négy párt figyeltek meg, melyek valószínűleg költenek is. A parti madarak közé tartozó gólyatöcsök ugyancsak láthatók, belőlük négy példány tartózkodik rendszeresen a tavon. A térségben szintén sehol máshol nem jellemző, egyébként is ritkán látható kormos szerkő is a tavon pihent és vadászott a napokban, illetve szem elé került egy látványos megjelenésű és nagy méretű lúdfaj, a bütykös ásólúd, valamint két pár ritka barátréce. Cigányrécék, kis vöcskök, búbos vöcskök, szárcsák és megannyi tőkés réce szintén látható rendszeresen a bányatavon. A meredek, függőleges partfalban pedig parti fecskék és gyurgyalagok találják meg az alkalmas költőhelyet.