2025.05.16. 19:59
Ők lettek a háromszázhat éves Szeged példaképei, az idei díszpolgár már gyerekként is a színpadon állt – galériával
A Szeged Napja rendezvénysorozat hagyományosan a borfesztivállal kezdődik, majd következik az ünnepi díszközgyűlés a városháza előtt, melyen átadják a legrangosabb, legmagasabb városi kitüntetéseket. Az idei díszpolgár Vajda Júlia Liszt Ferenc-díjas operaénekes lett, és vehette át az elismerést Botka László polgármestertől, akárcsak a többi díjazott. Az ünnepi programok a jövő hét végéig folytatódnak.
– 1719-től számítva már 306 gyertya ragyog Szeged születésnapi tortáján, és lakói már akkor élvezték a szabad polgárjogokat, fejlődő és gyarapodó városban éltek. A kultúra is lendületet kapott – mondta ünnepi beszédében Botka László polgármester, az idei díszpolgár köszöntése előtt. Azzal folytatta, a szegediek a fejlődésért mindig képesek voltak a megújulásra, és minden sorsfordító időszakban bizonyítottak, például az 1879-es nagy árvíz idején, 1956-ban és a rendszerváltáskor. Szólt a fejlesztésekről, az elnyert uniós pénzekről, forrásokról, „Szeged dinamikus fejlődése közös munkánk, erőfeszítésünk eredménye” – emelte ki.
Idei díszpolgár: Vajda Júlia
2025-ben a díszpolgári címet Vajda Júlia Liszt Ferenc-díjas operaénekes, a Szegedi Nemzeti Színház örökös tagja érdemelte ki, akinek a hagyományokhoz hűen szombaton is lesz feladata. A Somogyi Könyvtárban 10 órakor kezdődő eseményen három értékes dokumentumot fogad örökbe. Egyébként őt már 2010 óta köszöntheti könyv-örökbefogadói között a bibliotéka.
Vajda Júlia 1957-ben született Makón. Már iskolás korában fellépett a Szegedi Nemzeti Színház és a Szegedi Szabadtéri Játékok előadásain a gyermekkar tagjaként. 1979-ben szerzett magyar-ének szakos diplomát a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán. 1979-től Bárdi Sándor és Gyimesi Kálmán irányításával folytatta tanulmányait, majd 1981-től 1985-ig Berdál Valéria tanítványa volt. 1979-ben került a Szegedi Nemzeti Színházba énekkari szólistaként, és még ugyanabban az évben szólistaként is debütált.1985-től az SZNSZ szólistája, míg az Operaházban 1994-ben debütált a Don Pasquale Norinájaként. A Liszt-díjjal 2007-ben tüntették ki, amin kívül még számos elismerést vehetett át – legutóbb a díszpolgári címet –, köztük a Vaszy Viktor-díjat és a Szegedért Emlékérmet, hatszoros Dömötör-díjas, 2015 óta a Szegedi Nemzeti Színház örökös tagja.
Pro Urbe és Szegedért Emlékérem
A Pro Urbe-díjat idén Kothencz János diakónus, a Szeged-Csanádi Egyházmegye Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgálat főigazgatója és Mészáros Zsolt, a Béke Utcai Általános Iskola nyugalmazott igazgatója vehette át; Szegedért Emlékérmet Hajós Tibor építészmérnök, Mátó Sándor hídépítő mérnök és Kecsmár Zsuzsa, az Antavo Loyalty Cloud társalapítója és stratégiai vezetője kapott. A díjátadások között színvonalas műsor szórakoztatta a városháza előtti teret megtöltő közönséget.
Ünnepi díszközgyűlés Szegeden
Fotók: Gémes SándorPéldaképek
Szeged polgármestere egyenként méltatta ünnepi beszédében a díjazottakat, és úgy fogalmazott: példaképek. Valóban azok lehetnek mindenki számára, hiszen az élet más és más területén alkottak maradandót, gyarapították és gazdagították Szegedet.
Szegedi história
– Már az újkőkorban település állt a mai Szeged helyén, és a rómaiak korától kezdve – akkor Partiscumnak hívták – fontos állomása volt a Maroson zajló sószállításnak. A Szeged nevet először 1183-ban említik egy oklevélen Ciggedin néven, vagyis Szeged mint település több mint ezeréves múltra tekint vissza. IV. Béla 1247 körül városi rangra emelte, ekkor kapta meg Buda és Fehérvár kiváltságait. Ezt erősítette meg 1498-ban II. Ulászló, aki beiktatta Szegedet a szabad királyi városok közé, ez a török uralom miatt elveszett, de 1719-ben III. Károly visszaállította a korábbi jogállást, és ebben az évben május 21-én címert kapott Szeged. Ezért ünnepeljük a város napját ezen a napon – mondta el korábban lapunknak Gulyás László történész.
