Érettségi

Nem voltam soha eminens tanuló. És mint az ilyenek általában, úgy gondoltam, amennyi nekem kell, annyit bőven tudok. Persze, az érettségi vizsgán a vizsgáztatók akár írásban, akár szóban faggatnak, nem kíváncsiak az ehhez hasonló okoskodásokra. Felelni kell, lehetőleg a kérdésre, és megoldani a feladatot.

Tantárgyak

A reál tantárgyakkal „perben-haragban” voltam, nem szerettük egymást. A matekkel, kémiával és fizikával ki lehetett üldözni a világból, a történelem, valamint a magyar nyelv és irodalom a kedvenceim közé tartozott. Utóbbit talán nem kell indokolni… Az érettségi első napján a diákok a magyar nyelv és irodalommal birkóztak, én már régen túl vagyok rajta és nem irigylem a mai fiatalokat. Lehet, most nagyot hasalnék, például Örkény István Meddig él egy fa? című novellájának elemzésekor. 

Érettségi

Az érettségi nem jelenti azt, hogy attól a pillanattól, napoktól, a sikeres vizsgát követően érettekké váltunk. A folyamat a közösségi életet, az emberi kapcsolatokat nézve már korábban elkezdődik. Ismerkedés, barátok és ellenségek szerzése, szerelmek, csalódások, boldog pillanatok – mind formálnak bennünket, s akár észrevesszük, akár nem, egyre érettebbek leszünk. Ha az érettségin megbukunk, javíthatunk, van még újabb lehetőségünk arra, hogy ne a léc alatt, hanem felette suhanjunk. Ugyanez az életben nem mindig igaz. Akadnak olyan bukások, amik után talpra állni is nehéz, mindent kijavítani pedig általában lehetetlen.

Feladatok

Viszont tanulhatunk mindenből, mindebből, mintha érettségire készülnénk. Ezek felvértezhetnek bennünket, és fokozatosan válhatunk egyre tapasztaltabbá, érettebbé. Teljesen érettek soha nem leszünk, de törekedhetünk rá, egyre jobb és jobb „jegyeket” szerezve a hétköznapokon. Állandóan vizsgák várnak ránk, mert az élet egy nagy érettségi. Felelni kell az aktuális kérdésekre és megoldani a feladatokat.