A lány, akiért egy ország aggódott, így tűnt el Farkas Helga nyomtalanul

A sors úgy intézte, hogy több híres, hírhedt bűnügyhöz kapcsolódó emberrel találkoztam. Ilyen volt Richter Richárd bátyja, akivel a szegedi Kárászon futottam össze és Farkas Imre, az elrabolt és megölt Farkas Helga édesapja. Utóbbival a Reggeli Délvilág – sokan úgy emlegették a színe miatt, hogy lila újság – szerkesztőségében, ott és később a Délmagyarországnál is, dolgozott az ügyön egykori kollégám, Oláh Zoltán. Sokat beszélgettünk Farkas Imrével, fotók is készültek róla, például focilabdával, mert imádta a labdarúgást. Helga lánytestvére, Kinga jelenleg az egyik vármegyei önkormányzat alkalmazottja.

Előzmények

Farkas Imre családjával Orosházán élt, ahol saját bárt, sörözőt és fagylaltozót működtettek. Tehetős vállalkozónak számított, érdekeltségei voltak a vendéglátáshoz kötődő szerencsejátékban is. A feltűnő szépségű Helga kiterjedt baráti köréhez tartozott Csapó József, becenevén Jokó is, aki udvarolt neki, valamint Csapó gyerekkori barátja, Juhász Benedek. 1989-ben a Farkas család Szegedre költözött, ahonnan naponta jártak át Orosházára üzleteik miatt. 1991. májusában az egyik országos hetilap arról számolt be: az édesapa vállalkozásai olyan jól futnak, hogy évi 40 millió forint adót fizet. Farkas Imre szerint ez gyakorlatilag felhívás volt „keringőre”, az emberrablásra. 1991. június 24-én Helga piros Mazda sportkocsijával Orosházáról Szegedre tartott húgával, Csapó és Juhász Ladával követték őket. Szeged előtt érték utol a lányokat, akiket megállítottak.

Farkas Helga elrablása

1991. június 27-én este Farkasné hiába várta lányát Szegeden, nem érkezett meg, ezért beült az autójába és kétszer végigment a Szeged-Orosháza útvonalon, hátha gyermeke balesetet szenvedett és rátalál. Majd értesítette a rendőrséget. Aznap éjszaka befutott az első zsaroló telefon a Farkas-lakásra, 500 ezer német márka, 21,6 millió forintnak megfelelő váltságdíjat követelve. Másnap, pénteken hajnali 2 órakor az emberrablók megismételték a követelést, reggel pedig megtalálták Helga autóját az algyői Tisza-híd közelében, benne idegen, cipőtől és tenyértől származó nyomokkal. Pénteken este Helga – a rögzített hangfelvétel bizonyította – még életben volt.

Csapó Józsefet és Juhász Benedeket megfigyelte a rendőrség, mikor ezt megtudták, önként jelentkeztek az orosházi rendőrkapitányságon, de elküldték őket. Pedig az utolsó, a június 30-ai 14. telefonhívás után, 90 százalékos biztonsággal azonosították a zsaroló hangját Csapó Józsefével.

Kuszálódnak a szálak

Július 18-án bejelentés érkezett az ORFK-ra, hogy Farkas Helgát Németországba hurcolták, de lehet, onnan is tovább viszik. A szülők ebben az időben elválnak. 1992 februárjának végén Uri Geller érkezett Szegedre, hogy megismerkedjen Helga környezetével, és Farkasék lakásában várta a lány hollétéről a tájékoztató telefonokat. A „mágus” legnagyobb magyarországi eredménye, hogy a magas fűben megtalálta Helga klipszének egy darabját. 1992. február 27-én a hivatalos nyomozás befejeződött – érdekes, hogy ebben az időben még nem szerepelt a BTK-ban az emberrablás, mint bűncselekményi meghatározás –, de Farkas Imre ebbe nem nyugodott bele, és 25 millió forintot ajánlott fel a nyomravezetőnek. 

1995 tavaszán Juhász Benedek többször beszélt nejének az emberrablásról, amiről az asszony, Juhászné Jójárt Julianna később azt mondta el, hogy Csapó József és Juhász a hódmezővásárhelyi országúton állította meg Helga kocsiját, és egy az előbbi által bérelt orosházi garázsba hurcolták a lányt, ahol megkötözve a szerelőaknában tartották. Amikor látták, hogy a zsarolásból nem lesz „bevétel”, Csapó zsákot húzott Helga fejére és zsineggel megfojtotta, a holttestet pedig egy elhagyott orosházi csatornába dobták. Tartottak a lelepleződéstől, ezért 1 évvel később összegyűjtötték a maradványokat és egy Gádoros közeli erdőben benzinnel lelocsolták és elégették.

Vádalku? Ítélet

A rendőrség a médián keresztül üzent Juhásznak – mint a sikertelen kecskeméti emberrablás harmadik társtettesének –, hogy Farkas Helga ügyében is ki akarják hallgatni. A cikk tulajdonképpen „felkérés” volt a lehetséges vádalkura. Juhász ekkor Csapó segítségével Szentesen bujkált – örökre. 1995 augusztusában ugyanis vizet engedtek az egykori Pankotai Állami Gazdaság kajánújfalui öntözőcsatornájába, és az kimosta a mederből a 26 éves fiatalember holttestét – hátulról ötször lőtték fejbe egy Parabellummal. Talán emiatt a kivégzési módszer miatt jöhetett képbe az olasz, a maffia kapcsolat, illetve szál. Az orvosszakértő megállapította: Juhász Benedek április óta halott volt. Csapó pedig úgy ismerte a gazdaság területét, mint a tenyerét.

1998. december 1-én a Csongrád Megyei Bíróság 18 év fegyházban letöltendő szabadságvesztésre, valamint a közügyektől 10 év eltiltásra ítélte Csapót, de a Legfelsőbb Bíróság 1999 júliusában hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, és új eljárást rendelt el. A megyei bíróság egy másik tanácsa 2000 márciusában az új eljárásban 22 év szabadságvesztést szabott ki. A Legfelsőbb Bíróság ugyan jogerősen elítélte Csapó Józsefet Farkas Helga elrablása, zsarolás, egy takarékszövetkezet fiókjának kirablása és más bűncselekmények miatt, de felmentette a saját bűntársának megölése miatt emelt vád alól, ezért a 22 évet 10 évre enyhítette.

Szabadulás

2006. június 13-án Csapó József feltételes szabadságra bocsátással elhagyja a budapesti Kozma utcai büntetés-végrehajtási intézetet és Szarvas környéki tanyájára költözik, majd 2 év múlva Juhász Benedek özvegye nyilvánosságra hozza a férje által korábban elmondottakat, amiket már idéztünk. És ennyi. Vége. A gyilkosságokért, információink és jelen tudásunk szerint a mai napig senkit nem vontak felelősségre. 

Képalá: Farkas Helga ügyére a mai napig emlékeznek az emberek. Fotó: