Álmukban gyilkolták meg mind a négyüket – a hatvanegy éves feltételezett elkövető máig a Csillagban ül

Ennél a bűnügynél is vissza kell nyúlnom a Reggeli Délvilághoz, ahol Oláh Zoltán kollégám foglalkozott az indulatokat, érzelmeket kiváltó, országos vihart kavart Z. Nagy-gyilkossággal, és Karnok Csaba fotóriporterrel a magyar származású Magda Marinkó szülőhazájában, Szerbiában is jártak. A gyilkosság lapunkban, a Délmagyarországban többször szerepelt. 

Mi történt?

1994. január 23-án este a család szegedi, Bárka utcai otthonába ismeretlenek törtek be és meggyilkolták a 42 éves Z. Nagy Bálint cukrászmestert, vele egykorú feleségét, Z. Nagyné Dunai Gizellát, valamint fiaikat, a 17 éves Dánielt és a 10 éves Balázst. Álmukban ölték meg őket. A környéken élőknek és a cukrász munkatársainak feltűnt, hogy nem mutatkoztak egész nap, a fiúk nem mentek iskolába és a telefonhívásokra sem reagáltak. Ezért az egyik alkalmazott elment a házukhoz, létráról bepillantva látta meg a tragédiát, ő találta meg az egyik gyereket vérbe fagyva, majd értesítette a rendőrséget. A család tagjaival Skorpió géppisztollyal végeztek, fejbe lőtték őket.

Érdekes, hogy a ház bejárati ajtaja (is) sértetlen volt, az elkövető vagy elkövetők az egyik kis ablakon mászhattak be, majd a bejárati ajtón át távoztak, melyet a lakáskulccsal bezártak. Valószínűleg, semmit sem vittek el a házból, bár erre vonatkozóan is vannak ennek ellentmondó információk és adatok.

Gyilkosság: a gyanú árnyéka

A gyanú az egykori idegenlégiósra, a Jugoszláviból érkezett Magda Marinkóra terelődött. Pár napon belül elfogták, de ő váltig állította, semmi köze ehhez a bűncselekményhez, nem ő ölte meg a családot. Elismerte, hogy gyilkolt, de nem Szegeden – hanem, például Kecskeméten –, viszont tudta, kik tették, állítása szerint két szerb és egy horvát férfi, kilétüket saját családja védelmében nem árulta el. Az ügyészség mégis Magda Marinkót gyanúsította a tettel, azzal indokolva, hogy ugyanazzal fegyverrel követték el a bűncselekményt, mint amit a korábbi kecskeméti gyilkosságnál találtak. Majd a szegedi családirtás vádja alól felmentették, mert az időpontra volt alibije. Azóta sem tudni, ki volt az igazi tettes, nincs jogerős ítélet.

Viszont az 1994. december 14-ei vádirat még nagyon határozottan fogalmazott: Magda Marinkó 1994. január 24-ére virradóan, pontosan meg nem állapítható időpontban, behatolt a házba úgy, hogy az emeleti lépcsőfeljáró alatti gardrób helyiség kis udvari ablakáról a szúnyoghálót lefeszítette, az üveget üvegvágóval megkarcolta és betörte, az ablakot kinyitotta, és ott bemászott. Z. Nagyék házába térérzékelős riasztót telepítettek, de akkor nem működött, mivel a család otthon volt.

Magda Marinkó gyanúsítotti meghallgatásán elismerte: tudta a Z. Nagy család lakcímét és tisztában volt anyagi helyzetükkel. Később a palicsi tóban megtalálták annak a géppisztolynak a darabjait, amivel a szegedi gyilkosságon kívül a kecskeméti, a szabadkai és a palicsi emberöléseket is elkövették, ezt ballisztikai vizsgálatok igazolták. A Z. Nagy-gyilkosságban játszott szerepét, bűnösségét azóta sem sikerült bebizonyítani, viszont más rablógyilkosságok miatt életfogytiglanra ítélték, igaz, akkor még nem létezett ennek a tényleges, halálig tartó változata.

Napjainkban

A Z. Nagy-házat 2021-ben a Magyar Vöröskereszt megyei szervezete vásárolta meg 25 millió forintért és átalakíttatta. Például a konyhában irodát rendeztek be, a család gardróbját mosdóvá alakították, a szülők hálószobájából a megyei titkár irodája lett. Itt kell megemlíteni, hogy a Z. Nagy cukrászda – az eredeti, az első – a mai napig működik és várja vásárlóit a József Attila sugárúton, a Dózsa György Általános Iskola közelében. 

Magda Marinkó a Csillagban ül

Kezdjük azzal, hogy Magda Marinkó legismertebb magyarországi bűncselekményei a következők: Kecskeméten Horváth Antal és feleségének meggyilkolása 1993. december 20-án, Orosházán Farkas Helga nagynénjének zsineggel való megfojtása – itt kapcsolódik személye a korábbi bűnesethez. Mint már írtuk, a 42 éves szegedi cukrásznak, Z. Nagy Bálintnak és családjának meggyilkolását a magyar hatóságok nem tudták rábizonyítani, és mint szintén említettük, jogerős ítélet sincs az ügyben.

Büntetőperében Varga Zoltán bíró 1995-ben hozott ítéletet. Rábizonyítottak négy gyilkosságot, és így bűnösnek találták nyereségvágyból, előre kitervelten, több emberen, különös kegyetlenséggel, részben társtettesi minőségben elkövetett emberölés, valamint lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntettében, az eljáró bíróság életfogytiglani szabadságvesztést szabott ki rá. 

Sátoraljaújhely és Sopronkőhida után jelenleg a Szegedi Fegyház és Börtönben, vagyis a Csillagban ül, 9-10 másik különösen veszélyes fogvatartottal, szigorú biztonsági intézkedések mellett. Egyes információk szerint sikerült beilleszkednie, magaviseletére sincs komolyabb panasz, másutt ellenben okkal tartottak tőle, hiszen megtámadott egy őrt, és állítólag halállistát és szökési terveket készített. 

Nem adták ki

Többször kérvényezte, hogy büntetését szülőhazájában tölthesse le, de mindannyiszor elutasították. A negatív elbírálás okai között szerepelt, hogy amíg Szerbiában érvényben volt a halálbüntetés – távollétében ott ilyen ítélet született – a magyar jogszabályok értelmében nem lehetett kiadni. A halálbüntetés eltörlése óta is kérte kiadatást, ám azt is elutasították.

Szabadulás? Halál a börtönben?

Magda Marinkó elítélésekor – mint már említettük – még nem nyílt lehetőség a tényleges életfogytiglani kiszabására, így az akkori csúcsbüntetést, az életfogytiglani szabadságvesztést kapta. 2021. február 18-án a Szegedi Törvényszék nem engedélyezte feltételes szabadlábra bocsátását. A bíró Magda Marinkó távollétében hozta meg határozatát, mert az elítélt az arról döntő eljárásban nem volt hajlandó együttműködni. Indoklásában kifejtette: továbbra sem lehet arra következtetni, hogy szabadon bocsátása esetén visszailleszkedne a társadalomba, és törvénytisztelő életmódot folytatna. Vagyis az előzetes várakozások szerint jó az esély arra, hogy a szerb halálosztó soha nem kerül szabadlábra. A Csillagban hal, halhat meg. Bár, lehet, ha kiengednék, akkor is az a sors várna rá...