Ez nem sci-fi: szegedi projekteket tesztelnek a Nemzetközi Űrállomáson

Tavaly májusban jelentették be, hogy Kapu Tibor lesz a következő magyar asztronauta. A HUNOR-program kutatóűrhajósa a legutóbbi információk szerint június 8-án indulhat – bár az időpontot már többször módosították. Floridából, a Kennedy Űrközpontból lövik majd fel a rakétát az Axiom-4 küldetés keretében. A második magyar űrhajós több tucat kísérletet végez a Nemzetközi Űrállomáson, többek között a Szegedi Tudományegyetemnek is. Mint megírtuk, három projekttel  segíti a SZTE kutatóit: vizsgálja majd az űrsugárzás DNS-károsító hatását, az űrhajósok mikrobiomjának változását, illetve azt, hogyan hat az antigravitációs környezet a tanulási képességekre.

Eddig csak modellezték az űrbeli körülményeket

Csóka Ildikó, a Szegedi Tudományegyetem stratégiai és fejlesztési főigazgatója hangsúlyozta, az egyetem évtizedek óta végez űrkutatásokat.

– Orvostudományi és egészségügyi vizsgálatokat éppúgy végeznek kutatóink, mint fizikai vagy kémiai kísérleteket. Ezek célja elsősorban az, hogy alapkérdéseket tisztázzanak. Eddig azonban csak modellezni tudták a körülményeket. Ezért nagy lehetőség, hogy most valóban az űrben kutathatnak számukra – tette hozzá.

Kónya Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese lapunknak úgy fogalmazott, a HUNOR programban végrehajtott tervezeten 25 kísérlet egy része arra irányul, hogy megismerjük, az űrutazás hogyan hat az emberi szervezetre vagy annak működésére.

A mostani űrkutatás a Mars expedíciót is segítheti

– Ennek azért van hatalmas jelentősége, mert ugyan egyelőre még csak napokra, hónapokra lövik fel a kiválasztottakat az űrbe, ha azonban elindul a Mars-expedíció, az oda utazás sokkal tovább tart majd. Fontos előre tudni, milyen károsodással kell számolni az emberi szervezetben a direkt sugárzás miatt, vagy akár azt, hogyan viselkednek a különféle anyagok. Meg kell teremteni a tökéletesen biztonságos működést olyan helyen, ahol az űrhajósok el vannak zárva minden alapanyag utánpótlásforrástól– magyarázta. De a kutatások egy része olyan jövőbeli lehetőségeket is vizsgál, mint például hogy van-e olyan technológia, ami hatékonyabban működik a világűrben, így a gyártást megérné oda vinni, illetve mivel az űrben bizonyos biológiai folyamatok gyorsabban zajlanak le az emberi szervezetben, akár az olyan népbetegségnek számító problémák is jóval hatékonyabban kutathatók, mint a csontritkulás.

Csóka Ildikó hangsúlyozta, az űrprogram minden bekerült egyetemnek hatalmas lehetőség.

– Fontos volt számunkra, hogy a SZTE kiválósági kutatási területei, azaz az egészségtudomány, valamint az informatikai fejlesztések bekerüljenek a programba, hiszen ez még nagyobb publicitást hoz majd számukra. Ezekre a kutatásokra ugyanis olyanok is felfigyelnek majd nemzetközi szinten, akik egyébként nem látnák, mivel foglalkoznak szegedi szakembereink. A kutatók ismertsége is nő majd ennek köszönhetően és a SZTE neve is többet mozog a világ tudományos közéletében – sorolta a stratégiai főigazgató.

Kihívások még a véghajrában is vannak

A projekt véghajrájához érve egyébként még számos feladatuk van a szegedi tudósoknak. Mivel a felbocsátás tolódik, az űrbe kiküldésre kerülő muslicákat tovább kell szaporítani, hogy a megfelelő mennyiségű és korú populáció álljon rendelkezésre az űrutazás során. Kónya Zoltántól az is megtudtuk, hogy nem minden kísérleti minta érkezik majd vissza Kapu Tiborral, lesz, amiket később kapnak meg. Mindenesetre hónapokig, évekig kutatási alapot szolgáltat majd a magyar űrhajóssal hamarosan megkezdődő program, melyet már nagyon vár minden tudós, aki részt vesz benne.