Minden nyáron szenvedtem miatta, idén végre elengedtem

Minden évben megfogadom, hogy idén más lesz, bármi is történjen a felesleges plusz kilóknak le kell menniük. Lesz "beach body-m". 

Beach body idén már nem lesz

Az első napokban és hetekben tele energiával és lendülettel állok neki a testmozgásnak, de ahogy telik az idő elveszítem a motivációt és elfogy a hajtóerő. Abba a hibába esem, hogy "in medias res" belevágok a közepébe és emiatt hamar kifullad a dolog. Számomra a sport egyet jelent a szenvedéssel és a fájdalommal. Egyáltalán nem élvezem. Furcsán szoktam nézni azokra az emberekre, akiket a sport éltet és élvezettel vállalják a fájdalmat és az izzadást. Magamban felteszem azt a kérdést: "normális az ilyen?" Tudom, hogy így sosem lesz "beach body"- m, de az ember már egy bizonyos kor felett elengedi az ilyen jelentéktelen (számomra az) dolgokat. Már kinőttem abból, hogy bikiniben fotózkodjam a parton, majd kipakoljam képeimet a közösségi média felületeire. Minek akarjak másnak megfelelni? Tizenévesen talán megakartam felelni a szociális közegemnek, én is olyan akartam lenni, mint a fitnessz modellek az Instagramon. Felnőtt fejjel már rájöttem, hogy nem ebben rejlik a boldogság. Nincs boldogság, ha nem fogadjuk el önmagunkat minden hibájával és tökéletességével együtt. Sokszor szenvedtem testképzavarral, főként amiatt, hogy a közösségi médiában folyton az arcom elé tolták a női test ideáljait. Na ők első ránézésre tökéletesnek tűnnek, de csak tűnnek. Mélyen belegondolva végtére ők is csak emberek, ugyanabból a fajtából származunk. Nekik is van narancsbőrük, pattanásuk, zsíros hajuk és még mennyi minden, ami az élet velejárója. Ettől élünk, ettől vagyunk emberek.

Erőltetni nem lehet

Félreértés ne essék, a sport nem rossz dolog, sőt sokak szerint a hosszú élet titka lehet, de nem mindenkinek való, erőltetni nem lehet. Ha nem megy, hát nem megy. Ez így van rendjén. Számomra a sport nem ad boldogságot, viszont egy esti séta vagy a jóga már annál inkább. Ezekben a testmozgásokban nincs rohanás, nincs fájdalom, csak nyugalom. Soha nem leszek gyúrós vagy kondipatkány, ha nem muszáj, nem költenék több ezer forintot arra, hogy szenvedjek és másnap izomlázzal ébredjek.

25 évnek kellett eltennie ahhoz, hogy tudjam, nem "beach body"- ra van szükségem, hanem békére önmagammal.