2025.06.21. 08:10
Éjszakai fényre jöttek elő a magyar puszták titkai, akik Csongrád-Csanád Vármegyében is feltűnhetnek
Különleges éjjeli megfigyelés során bukkantak rá két rejtőzködő szépségre az alföldi pusztákon. A lepkefaj színekben pompázik, az általunk megkérdezett szakértő a saját szemükkel látta, ott volt a felderítésen.
Két gyönyörű, rendkívül ritka, fokozottan védett lepkefaj jelenlétét is sikerült bizonyítani a Körös-Maros Nemzeti Park területén, az Alföldön. Szél Antal István saját szemével látta a két lepkefajt, amelyeket a hazai puszták ékköveinek tart. A felfedezett fajok Csongrád-Csanád Vármegyében is előfordulhatnak.
Ritka lepkefaj az Alföldön
A szarkaláb bagoly és a törpeszender nem csupán esztétikai szempontból figyelemreméltó, hanem természetvédelmi jelentőségük is kiemelkedő, utóbbira az élőhelyek fokozott eltűnése miatt egyre kevesebb az esély. Egyre ritkább fajok, mert a kiterjedt mezőgazdaság folyamatosan szünteti meg természetes élőhelyüket.
A felderítés ötlete abból eredt, hogy a Körös-Maros Nemzeti Park kiadott egy rovartani szakkönyvet, melyben kifejezetten ritkának minősítette ezeket a fajokat. A vizsgálatot Dr. Kalotás Zsolt rovarkutató végezte, aki évek óta az éjjeli lepkék világával foglalkozik. Szél Antal István a nemzeti park természetvédelmi területfelügyelője maga is vegyszermentesen kezelt, szarkalábban sűrűn benőtt, szántóföldi parcellákra figyelt fel, amelyek kiváló élőhelyet biztosítanak nemcsak a túzoknak, hanem más különleges rovarfajoknak is. Saját szemével látta a ritka fajokat, ő maga is részt vett a felderítésükben.
– Június 6-án este speciális éjszakai lámpás csalogatási módszerrel dolgoztunk, amelyhez világítóberendezés, vászon és nagyfrekvenciás fényforrás is szükséges volt. Ez a technika lehetővé teszi, hogy a környéken rejtőző lepkefajok a fényre gyűljenek, majd minden károsítás nélkül dokumentálhatók legyenek – mesélte Szél Antal István.
Az eredmény még a szakértőket is meglepte. Összesen 37 különböző lepkefaj került elő Dévaványán, a Körös-Maros Nemzeti Park területén, az Alföldön, amelyek öt nagyobb csoportba sorolhatók: araszolólepkék, bagolylepkék, szenderek, szövőlepkék és medvelepkék. A két legértékesebb közülük azonban kétségkívül a szarkaláb bagoly és a törpeszender.
– Csongrád-Csanád Vármegyében is lehet esély hasonló felfedezésekre, feltéve, hogy történnek célzott kutatások. Ahol előfordul a keleti szarkaláb növény, ott jó eséllyel előfordulhat a szarkaláb bagoly is. Csak fel kellene tárni – tette hozzá Szél Antal István.
A megfigyelt példányok különösen látványosak. A kutató leírása szerint ezek a bordó-lilás, pirosas mintázatú ékkövek a magyar puszták sztyeppesedő tájának színfoltjai lehetnek. A nappali rejtőzködő életmódjuk miatt azonban csak speciális éjszakai megfigyeléssel és megfelelő felszereléssel vehetők észre. A szarkaláb bagoly különösen ritka: a keleti eurázsiai sztyeppekhez köthető, és hazánkban is csak ritkán bukkantak nyomára. A modern mezőgazdaság intenzív vegyszerhasználata, a táblák beszántása és a mezsgyék eltűnése miatt a faj természetes tápnövényei, mint a keleti szarkaláb, mára csak elszórtan fordulnak elő. A törpeszender pedig euroszibériai elterjedésű, ritka lepkefaj, amely kifejezetten vonzódik a vizes élőhelyekhez. Hazánkban védett, természetvédelmi értéke 50 ezer Ft.
