2025.06.16. 20:06
Küzdelem a magyar zöldségek piaci térnyeréséért a boltok polcain
A magyar zöldség arányának növelése a cél az üzletek polcain, mivel még nem tértek vissza a 2019-es szinthez – hangzott el a DélKerTÉSZ legutóbbi sajtóeseményén Szentesen. A szövetkezet szerint a hazai termelők képesek lennének a szezonban megfelelő minőségű és mennyiségű paprikával, paradicsommal ellátni a piacot, ám továbbra is sok az import áru az üzletekben.
– Ismét magasabb, nyolcvan százalékos arányban szeretnénk látni a magyar zöldségeket az üzletek polcain, ugyanis az arányok még nem tértek vissza a 2019-es szinthez – hangzott el a DélKerTÉSZ (Délalföldi Kertészek Szövetkezete) sajtóeseményén.

Az elmúlt években megnőtt az import zöldségek aránya, amit elsősorban a vásárlók árérzékenysége idézett elő. Bár szezonon kívül elkerülhetetlen az import, a húsvét utáni időszaktól kezdve a magyar termelők képesek lennének ellátni a piacot jó minőségű paprikával és paradicsommal. A boltokban azonban május után is sok az észak-afrikai áru, ami komoly versenyt jelent a hazai termelőknek – mondta Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke.
Az eseményen részt vett Dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnök-ügyvezetője is. A szervezet szerint kiemelten fontos, hogy a frisspiaci termékek esetében, mint például a paprika és paradicsom, a jelenleg elérthetőnél magasabb legyen a magyar termékek aránya az üzletekben. Szeretnék hangsúlyosabban feltüntetni a vásárlók számára a termékek eredetét, akár külön polcon elhelyezve is a termelőszövetkezetektől származó magyar árukat.
A magyar zöldségek nehezített pályán küzdenek
Nagypéter Sándor szerint a termelőszövetkezetek hosszú múltra visszatekintő, megbízható szervezetek, amelyek komoly termelési kapacitással bírnak. Bár a magyar termékeknek fel kell venniük a versenyt az importárukkal, gyakran hátrányból indulnak a kelet-közép-európai térségben, mivel nem egyenlő feltételek mellett zajlik a piaci verseny. Ugyanis az európai Unióban szigorú szabályoknak, többek között fenntarthatósági és munkakörülményekre vonatkozó előírásoknak, minőségbiztosítási folyamatoknak kell megfelelni a termelőknek, míg például az észak-afrikai országokra ezeknél sokkal enyhébb előírások vonatkoznak.

A hazai termékek versenyképességét tovább rontják a rájuk nehezedő többletköltségek: Magyarországon például magasabb az áfa, és a környezetvédelmi termékdíj (EPR) is jelentősen nagyobb, mint például Szlovákiában. Emellett a vásárlók erősen árérzékenyek – az energiaválság óta egyre kevesebbet költenek teljes áron, inkább az akciókat keresik, még a zöldségeknél és gyümölcsöknél is. A termelőknek emiatt egyre nehezebb a legalapvetőbb költségeiket is beépíteni az árakba.
Fenntartható zöldségtermesztés
Pedig a helyben termelt zöldségek nagy előnye, hogy a kisebb ökológiai lábnyom mellett sokkal később, érettebben tudják leszedni, ezáltal ízletesebb árut is tudnak biztosítani.
A DélKerTÉSZ termelői mindemellett a fenntarthatóságra is nagy hangsúlyt fektetnek. Nyolcvan százalékosan kiváltották a fosszilis energiákat, napelemeket építenek, korszerűsítik a fóliákat és biológiai növényvédelemmel védik a zöldségeket. A hatékonyság javítása miatt egy új csarnokot is létrehoztak.
A cél, hogy a szentesi paprika és paradicsom minél több vásárló asztalára kerüljön. Ennek érdekében júniusban elindítják saját webshopjukat, és már megnyílt szentesi mintaboltjuk is.