A part közelében is megtörténhet, a vízbe fulladás előjelei alig észlelhetők

A múlt hétvégi strandbaleset, mely során egy hatéves kislány vesztette életét, ismét rávilágított arra, hogy a nyár legkedveltebb kikapcsolódása komoly veszélyeket rejt magában. Néhány egyszerű szabály betartásával minimálisra csökkenthető lenne a halálos balesetek száma, a legtöbben azonban azt gondolják, ezek csak felesleges korlátozások. Seller András vízimentővel beszélgettünk arról, miért fontos a szabályok betartása, ha vízközelbe megyünk. 

– A kislány halála számos kérdést felvet, például hogy hol volt a szülő vagy kísérő. Az ügyből nyilvánvalóan kiskorú veszélyeztetése miatt büntetőeljárás fog indulni – mondta el a szakember. Hozzátette: általánosságban is elmondható, hogy a vízbe fulladás során a környezetnek hatalmas a felelőssége. 

Ittasan soha ne menjünk vízbe

– Felnőttek esetében a legtöbb tragédia amiatt történik, hogy valaki ittasan megy vízbe. A jogszabály ugyan tiltja ezt, de jóval fontosabbak az íratlan szabályok. A családtagoknak, barátoknak kötelességük lenne az ilyeneket visszatartani. Ahogyan az is, hogy ha valaki problémát észlel, haladéktalanul értesítse a vízimentőket. Emlékezetes esetünk volt például, amikor 10 perc után szóltak nekünk, hogy valaki mintha elmerült volna az egyik magyarországi élővizes strandon. Hiába hoztuk fel az illetőt 2 perc alatt, addigra már késő volt, nem lehetett megmenteni az életét – mesélte Seller András.

A vízimentő szerint az olyan egyszerű és unalomig ismételt javaslatok betartása is életet menthet, mint hogy felhevült testtel ne ugorjunk vízbe.

A felhevült testnek nagy sokk lehet akár a langyos víz is

– A mellkason és arcon rengeteg hajszálér van, melyek a 10–15 fokos hirtelen hőkülönbség miatt összehúzódnak. Érrendszeri betegek esetében pedig ez akár halálhoz is vezethet. Nem véletlen, hogy még a teljesen egészséges úszók és vízilabdázók is lefröcskölik magukat, mielőtt vízbe ugranak – hívta fel a figyelmet Seller András. Hasonlóan fontos lenne szerinte az is, hogy étkezés után másfél–két órával ne menjünk vízbe. – A gyomor ilyenkor elvonja a vért és az energiát a szervezettől az emésztéshez. Így csökken a figyelem és az izomerő is – magyarázta az okokat.

A legfontosabb szabály azonban mind közül, hogy akinek nincs stabil úszótudása, az ne menjen mély vízbe, főleg ne folyóba vagy tóba, amely nem átlátszó. Ha pedig mégis strandol, viseljen mentőmellényt. Ne úszógumit, karúszót vagy gumimatracot, azok ugyanis nem mentik meg bajban az életét. Élővizek esetében pedig csak a kijelölt helyeken fürdőzzenek, ami a Tisza esetében például Szegeden egyedül a Laposon van.

A vízbe fulladás előzményeit nehéz felismerni

– A bajt egyébként a szakavatatlanok nehezen ismerik fel, a vízbe fulladást nem előzi meg olyan látványos segítségkérés és küzdelem, mint amiket a filmekben látunk – hívta fel a figyelmet a vízimentő. – A fulladást épphogy a túlzott nyugalom előzi meg: az illető nem nagyon mozog, időnként száj- vagy orrvonalig már alámerül, majd felszínre jön. Ez a kimerülés első jele, az ilyen fürdőzőket azonnal partra kell vinni. Lehet, hogy emiatt dühös lesz, de inkább kérjünk bocsánatot utólag tőle, hogy félreértettük a jeleket, mint hogy megfulladjon – hívta fel a figyelmet.