Késő neolit kori emlékeket kutatnak

2020.10.28. 19:02

Egykori településeket rejt Kökénydomb

Október 28-án a vásárhelyi Tornyai János Múzeumban a Korok, kultúrák, lelőhelyek régészeti sorozat első előadásán Raczky Pál és Füzesi András a Hódmezővásárhely környéki újkori települési halmokról és európai jelentőségükről beszélt, illetve egy megkezdett régészeti projekt első eredményeit is részletezte.

T.Sz.

Újkőkori településdombokat és környezetüket kutatják Kökénydombon.

Fotó: Tábori Szilvia

Ahogy elhangzott: Kökénydomb, Gorzsa és Tápé térségében frankfurti kollégákkal közösen, magnetométeres eljárással eddigi feltételezéseik bizonyosságát kutatták a közelmúltban. Az eszköz érzékeli a föld alatti tárgyakat, méri a föld mágneses terének apró változásait és tárolja a kapott adatokat. A műszer felismeri az építmények maradványait: a felszín alatti régészeti jelenségek zömében mágneses eltérést mutatnak, ezeket térképre vetítve ad előzetes képet a műszer a régészeti lelőhelyről.

Újkőkori településdombokat és környezetüket kutatják Kökénydombon.
Fotó: Tábori Szilvia

Tizennyolc és fél hektár területet kutattak, ahogy az előadók fogalmaztak: ősi lakóhelyek, szorosan egymás mellé épített, égett házak, kettős árokrendszer rajzolódik ki, a felszíni gyűjtéssel pedig további, zömében a késő neolit kori leletanyagot, többek között kerámiákat találtak, hatalmas mennyiségben.

A tudományos munkatársak hangsúlyozták: legalább két, jól elkülöníthető egymásra rakódott réteg alkotja a települési dombot. A magnetométerrel rögzített adatokon jól látszódik a sugaras elrendezésű településszerkezet, és egy, a sorból méretével kilógó, a többinél jóval nagyobb épület is.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában