Helyi kultúra

2024.06.16. 09:00

Fertály János emlékét őrzi Földeák tájháza

Mivel a jelenlegi Földeák múltja még kétszáz esztendőre sem tekinthet vissza, a községnek igazán régi, patinás műemlékei nincsenek. Tájháza azonban most már van: Fertály János nevét viseli és nemrégiben adták át. Nem csak különleges egyéniségű névadójának állít emléket, de az eltűnőben lévő hagyományos paraszti életformának is.

Szabó Imre

A tájház falain közszemlére tették Fertály János verseit, tervrajzait, családi fotóit és okleveleit. Fotó: Szabó Imre

Nagyon kedves emlékek fűznek a házhoz, Jani bácsihoz és a szüleihez is

 – mondta Földeákon, a Fertály János tájház avatása előtt a Délmagyarországnak Bacsa Sándorné, aki a szomszédságban él. Mint fogalmazott, szinte összetartoztak, az utcán is nagyon sokat beszélgettek.

Nagyon jó ember volt, szeretett bennünket. Sajnáltuk, amikor meghalt, mert ilyen szomszédunk soha nem lesz 

– emlékezett a ház névadójára. Elmondta, rendkívül segítőkész volt, mindenben számíthattak rá. A tájházról azt mondta, úgy tudja, Jani bácsi végakarata volt, hogy az ingatlan legyen a községé és lehetőség szerint az embereket szolgálja valamilyen módon.
 

Parasztemberként is nemes volt
 

Jártam itt, amikor még Jani bácsi élt. Épp a kemencébe gyújtott be kukoricaszárral 

– mesélte a tájház avatásakor Hajnal Gábor, Földeák polgármestere.

Mint mondta, akkor ragadta meg a hely szellemisége és Fertály János egyénisége. Róla úgy fogalmazott, nem volt egyszerű élete, ennek ellenére igazi parasztemberként is nemes volt. Fekete kalapban, felöltőben, az ing felett mellényben, egyenes tartással ment a templomba. Az a halála után, a hagyatéki iratokból derült ki, hogy milliókkal támogatott egy fővárosi gyermekkórházat. A ház azért lett a családnak köszönhetően az önkormányzaté, mert egyenesági leszármazottja nem volt. 

Amikor a ház a falu birtokába került, Horváth Éva önkormányzati képviselő vállalta fel a szervezőmunkát, amiben Szikszai Zsuzsanna makói múzeumigazgató és munkatársai működtek közre. 

 A későbbiekben a ház hátsó udvarát is szeretnék látogathatóvá tenni. Fotó: Szabó Imre

 

Nagy büszkeség volt berendezni
 

Szikszai Zsuzsanna, aki 10 évig a faluban volt néptáncoktató, azt mondta, kevés néprajzkutató, muzeológus van, aki részt vehet egy teljesen új tájház berendezésében.

2 éve kaptam az első telefont Földeákról ezzel kapcsolatban 

– idézte fel.

Fotó: Szabó Imre

Hangsúlyozta, Földeák nem csak a Návayakról ismert, de az itt élő egyszerű emberekről is: a földművesekről, az állattartókról, vagy például a muzsikusokról, táncosokról. A maga életével mindenki nyomot hagy és akár híressé is válhat, mint most Fertály János, aki egy ikon volt a községben. Egyszerű, 8 osztályt végzett ember volt, de széles érdeklődéssel – még verseket is írt. A ház általa a régi világnak is emléket állít, amelynek megvolt a maga rendje, szabályai és tisztessége. 

Amikor az utolsó tablókat a megnyitó előtti napon felhelyeztük a falakra, nagy büszkeséget éreztünk 

– mondta az intézményvezető. 

A nemrég átadott tájház őrzi tovább a földeáki "nemes paraztember", Fertály János emlékét. Fotó: Szabó Imre

Azt is elmondta, a tájházban kizárólag olyan használati tárgyak, bútorok találhatók, amelyeket valóban használt Fertály János.

Lesz még munka a tájházzal

Ami a tájház jövőjét illeti, Hajnal Gábor azt mondta, tervezik a hátsó udvar rendbe tételét is. Ez egyelőre nem látogatható, le van zárva az érdeklődők elől.

Jó lenne háziállatokkal, elsősorban szárnyasokkal, kecskével, birkával be is népesíteni 

– jegyezte meg a polgármester. Hozzátette, Fertály János elsősorban a lovak szerelmese volt; magának lószerszámokat is tervezett, a gyerekeket pedig rendszeresen elvitte kocsikázni a faluban. 

Lovakat azonban sajnos valószínűleg nem láthat majd itt a közönség

 – tette hozzá. Lehetne itt az ide látogatók, elsősorban a gyerekek szórakoztatását szolgáló állatsimogató, mondta. És arra is felhívta a figyelmet, hogy a kemence alkalmassá tehető sütésre.

Az épület és a benne látható bútorok, használati tárgyak egy ma már letűnőben lévő életformának is emléket állítanak. Fotó: Szabó Imre

Tájházak évszázados múltja
 

Több mint 130 éve nyitották meg Magyarországon az első tájházat – ez Petőfi kiskőrösi szülőháza volt. A millenniumra már egy nagy néprajzi falut állítottak ki, ami ráirányította a figyelmet a hagyományok, a népművészet értékeire. Ezt később lebontották, ennek tárgyai pedig a Néprajzi Múzeum gyűjteményét alapozták meg. A ’30-as évektől egyre-másra nyíltak az egyes tájegységeket bemutató házakat, törvényt pedig 1940-ben hoztak ezek védelméről. A ’70-es évekből már több mint száz volt belőlük szerte az országban. Az államalapítás ezredik évfordulóján pedig 60-at nyitottak meg. A Tájházak Szövetsége 2002-ben alakult meg; ennek most a földeáki is tagja lett.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában