2024.07.02. 08:30
Szabó Klára Petra festőművész új útjai
Számára újfajta szenvedélyből inspirálódik a tavaly újra Dél-Koreában is kiállító vásárhelyi festőművész, Szabó Klára Petra. Nem megspórolható önismeretről, megélt nőiességről, kitárulkozásról, oktatói munkáról beszélt lapunknak a 70. Vásárhelyi Őszi Tárlatra készülő alkotó.
Fotó: Szabó Klára Petra
Egy valaminek nincs illemszabálya: a művészetnek. Éppen ezért olyan női alkotókat méltatott a nemrégiben megnyílt, illendőnek a megszokottak felrúgását tartó Illik ilyet! című budapesti kiállítás, akiknek a szexualitás munkájuk veleje. Egyikük, a hódmezővásárhelyi Szabó Klára Petra, aki az előző évet egy pályázatnak köszönhetően részben Dél-Koreában töltötte, idén csakis itthoni feladataira koncentrál.
Teremtő tűzben újjászületve
Valóban, az alkotásaim sokat mutatnak belőlem, de ez a munkám része. Az egyetlen vállalható művészi út számomra az őszinteség, még akkor is, ha rizikós megosztani másokkal legmélyebb lelki vívódásaimat. Ezáltal fejlődök, léphetek előre
– nyilatkozta még a személyes veszteségeivel való szembenézést, az önismeret, a feldolgozás kegyetlen útját megmutató 2021-es Solo című önálló vásárhelyi kiállításának apropóján. Akkor a Vásárhelyi Őszi Tárlat fődíjasaként egy egészen új anyagban láttatta közönségével azt a folyamatot, ahogyan mérgező érzései, mint az irigység, düh, harag, kétségbeesés és keserűség a festményeken a puszta vizualitáson túli szépséggé váltak. Mint például a tűz motívuma, amely egyszerre égetett és teremtette meg számára az újjászületés lehetőségét.
Képei továbbra is személyes megéléseiből születnek, mintegy önmagát „használva” modellként. Ám a jubileumi, 70. Vásárhelyi Őszi Tárlatra a korábbiaktól merőben eltérő élethelyzetben született, a lelki fájdalmakat maga mögött hagyó művész újabb, más színezetű kitárulkozására lehet számítani. A szakmai zsűri elé a Dél-Korában a Fill the empty spaces – Töltsd ki az üres tereket című önálló kiállításán bemutatott három festményével lép.
Mindennapok a vágyak mentén
A vásárhelyi Kohán György utcai művésztelep egyik műtermében arról mesél a fiatal vásárhelyi művész, hogy évekkel ezelőtti önmagához képest jóval bátrabb és szabadabb szellemű. A korábbi bezárkózóbb mindennapokat pezsgő szociális életre cserélve megtölti inspirációkkal mindennapjait. Külföldi szakmai, köztük a kedvenc ázsiai útjain megannyi eltérő közösséget, társadalmi szokást megismerve látja, hogy az itthoniak mennyivel visszafogottabban élik meg saját nőiességüket.
Általánosságban ugyan, mégis elmondható, hogy a magyar nők többsége fél kimutatni vágyait, önmagát; rengeteg gát munkál bennünk
– hangsúlyozta. Klári szerint merni kell változtatni, kíváncsinak lenni, találni egy olyan tevékenységet, akár egy olyan kreatív önkifejezési formát, amely boldogságot ad.
Zsúfoltság helyett
Ő maga újfajta szenvedélyből töltekezik: a Magyar Képzőművészeti Egyetem Művészeti Anatómia, Rajz és Geometria Tanszékén dolgozik tanársegédként. Ráadásul az első- és egyetlen női oktatóként a tanszéken. Mint mondta: nem várt lendületet adott életének újfajta kihívása, kollégái támogató közössége, a tanulók elkötelezettsége, szakmai felkészültsége.
Szélesedő látóköre, nyitottsága, illetve az, hogy bátran enged át magán újfajta tapasztalatokat, áthatja művészetét is.
Visszanézve a munkáimat, magam is látom a művészetem evolúcióját. Az első sorozatom még egy festett utcai divatblog volt, majd az olvasható ruhák sorozatot ugyancsak a divat határozta meg. Aztán évről évre, korszakról korszakra csupaszodtak le a képeim figurái. Mostanra az összetett, zsúfolt kompozíciók helyett inkább letisztult, egyszerűbb látványvilág jellemzi képeimet
– mondta.
