Örömmel bontották le várukat a szegediek

A szegedi várhoz annyi vér tapadt, hogy a nagy árvíz után maguk a helyiek bontották földig a török építésűnek hitt falakat. Idegen elnyomók, szenvedő hadifoglyok, gályarabok és megkínzott betyárok emlékétől akartak szabadulni.

Kevesen tudnák a felsorolni a megye összes ismert várát – pedig a szakértők szerint más megyékhez képest nem beszélhetünk sok erődítményről. Ennek az az oka, hogy ugyan most határszélen vagyunk, de egykor az ország belsejének számított a terület, így a külső ellenség ellen sokáig nem itt védekeztek.

A török után az osztrák önkényeskedett Szegeden

A masszív építkezés nem mindig biztosította egy erődítmény fennmaradását. Erre példa a szegedi vár, amely vélhetően a római kori Partiscum nevű település útállomására épülhetett, de a keletkezésének pontos idejét itt sem tudják a történészek. A becslések szerint 1260-1280 között épülhetett, miután IV. Béla a tatárjárás pusztítása után engedélyezte a védelmi funkciót betöltő várak építését. Szeged ráadásul fontos elosztóhelye volt az Erdélyből érkező sónak, így stratégiailag is fontos volt a város megerősítése.

Írásunkban még több részlet kiderül a szegedi várról. Cikkünket keresse a csütörtöki Délmagyarországban!