Sztálin-portré a Kossuth-címer mögött

Alkotója ismeretlen. Aznap este Szegeden is egyetemisták, diákok, munkások tüntettek, miközben a színházban elő­adás zajlott. A szünetben ért oda a tüntetők egy csoportja, és megállapodtak a színészekkel, közönséggel arról, hogy az előadás végén csatlakoznak hozzájuk.

– A máig ismeretlen hős a második felvonás alatt festette a Kossuth-címert, valószínűleg a színház egyik kellékese le­­hetett – mondta lapunknak Medgyesi Konstantin, a Móra Ferenc Múzeum igazgatóhelyettese. Hirtelen egy nagy méretű felületre volt szüksége a névtelen alkotónak, és mivel tele volt a teátrum a generalisszimusz portréival, az egyikre festette a Kossuth-címert. Mire visszaért a tömeg a színház elé, elkészült a kép. Az erkélyre vitték a messziről is jól látható, fáklyákkal megvilágított festményt. A Kossuth-címer a következő napok demonstrációin is szerepet ka­pott: az első sorban vitték az emberek, persze anélkül, hogy tudták volna az eredetét.

– A Kossuth-címer rögtön a forradalom leverése után a múzeum raktárába került, ahol évtizedekig a kíváncsi szemek elől el­­zárva tárolták. A rendszerváltozás időszakában, az akkor már rossz állapotban lévő festmény restaurálásakor bukkantak rá a Sztálin-portréra – közölte a muzeológus. A közgyűjtemény akkori vezetése döntött úgy, hogy a Kossuth-címert helyreállítják, de egy kisebb darabon a mögötte rejtőző Sztálin-portrét is láthatóvá teszik. A festmény országszerte egyedülálló, a történész- és a muzeológusszakma is számon tartja döbbenetes szimbolikája miatt. A kép jelenleg a Szeged 300 éves történetét bemutató tárlaton tekinthető meg a Fekete házban. A Móra-múzeum munkatársai várják azok jelentkezését, akik tudják, hogy ki lehetett a Kossuth-címer névtelen alkotója.