Egyedülálló történelmi fotókiállítás a Dóm Látogatóközpontban – Galéria

Az ismerősei által a szeretet katonájaként emlegetett főhadnagy 17 alkalommal járta meg kórházvonattal a keleti frontot, útjai során naplót vezetett és több ezernyi fényképet készített. Fotóinak különlegessége, hogy elsősorban nem a háború borzalmait, sokkal inkább az embertelen körülmények közé kényszerített emberi mozzanatokat igyekezett lencsevégre kapni.

– Hányszor szembesülünk olyan helyzettel, ami értelmetlen, embertelen, fölösleges áldozatokkal és szenvedéssel jár. Ennek a kiállításnak sajátossága, hogy nem dokumentálni akarja az embertelenséget, a szenvedést, a háború borzalmait, hanem elsősorban azt mutatja meg, hogy ilyen helyzetben is van lehetőség arra, hogy valaki ember maradjon

– mondta a tárlatmegnyitón Kiss-Rigó László, szeged-csanádi püspök.

– 1942 őszén kétszázezer fős magyar hadsereg ment a Don-kanyarba a német szövetségesek utasítására. Körülbelül hatvanezren tértek vissza. A többiek meghaltak a golyóktól, a fogságban vagy megfagytak a hidegben. Nem elég, hogy elestek, de ezeket az embereket holtukban meggyalázták azzal, hogy 1945 és 1990 között nem lehetett róluk beszélni. A kórházvonatok 6-7 ezer embert hoztak haza a frontról, akiknek nem kellett ott meghalniuk. Hogy megfelelő fűtéssel, felszereléssel, élelmiszerrel, gyógyszerrel közlekedjenek, mindez elsősorban Reményi Józsefnek volt köszönhető – méltatta beszédében a vonaton gazdasági tisztként szolgáló fotós-főhadnagyot Zombori István történész.

A rendezvényen jelen volt Reményi József lánya, Mária is, aki elmondta, édesapja életében nem beszélt sem doni élményeiről, sem fényképeiről, mert félt a Rákosi-rendszer megtorlásától. A negatívokra véletlenül bukkantak rá gyermekei, a különleges kiállítás azóta az ország 35 városát bejárta már.