2021.07.25. 08:00
Így ünnepelte a millenniumot Csanád vármegye 125 éve
Magyarország 125 esztendeje ünnepelte fennállásának ezredik évfordulóját, azaz a millenniumot. Az egykori Csanád vármegyében, amelynek Makó volt a székhelye, ezt országosan is egyedülálló módon köszöntötték. Hogy pontosan miként, azt Gilicze János nyugalmazott levéltáros igyekezett felkutatni – és amit talált, abból egy könyv is kikerekedett. Izgalmas pillanatkép a századfordulóról – mondta.
– A millennium, azaz az ország fennállásának ezredik évfordulója a maga idejében rendkívül fontos volt, és ehhez méltóan ünnepelték meg
– mondta Gilicze János nyugalmazott makói levéltáros, főtanácsos, aki nemrégiben könyvet szentelt annak, hogy bemutassa, az egykori Csanád vármegyében miként ünnepeltek eleink.
Az abból az időből fennmaradt dokumentumok ráadásul sokat elárulnak arról, akkoriban mit tartottak fontosnak magukról megemlíteni. Az évforduló tiszteletére összeállított feljegyzésekben olvasható például, hogy az apátfalviak különösen büszkék az ottani nők szépségére, bár azt is megjegyzik: az arcfesték, amit használnak, ennek olykor árt. Püspöklelén, a mai Maroslelén följegyezték, hogy Rózsa Sándor ritkán vágtatott a falutól olyan messze, hogy ne hallja a templom harangját, Magyarcsanádon pedig azt, hogy ott példás békében élnek a különböző nyelvű nemzetiségek.
Már próbálta megírni
Gilicze János figyelmét a témára egy volt megyei levéltár-igazgató, Oltvai Ferenc hívta fel még valamikor a 90-es évek elején, mondván: van egy olyan iratcsomag, ami a teljes millenniumi ünnepségsorozatot dokumentálja Csanád vármegyében. Ő ezt még 1996-ban, a századik évfordulón szerette volna feldolgozni, akkor azonban anyagiak híján elmaradt.
Most, a 125. évfordulón viszont egy igényes kivitelű, 170 oldalas kötetben összegezhette kutatásainak eredményét, amely a Vármegyei füzetek című sorozat harmadik darabjaként, Halmágyi Pál nyugalmazott múzeumigazgató szerkesztésében látott napvilágot. Az oldalakat értékes, érdekes korabeli fotók illusztrálják. Mellékeltek hozzá egy térképet is, ami segít eligazodni, miként nézett ki az egykori Csanád vármegye.
A kevermesi jegyző ötlete
– Országosan is egyedülálló
– mondta a feldolgozott iratanyagról a szerző. Bár különböző ünnepségeket a millennium idején szerte az országban tartottak, ezeket azonban sehol másutt nem örökítették meg úgy, mint nálunk.
Csanád vármegye egyik településén, a ma Békés megyéhez tartozó Kevermesen ugyanis élt egy Nemeskéri Kiss Vilmos nevű jegyző, aki azt javasolta Meskó Sándor alispánnak, hogy hívja fel a községek figyelmét: tartsanak emléküléseket és tegyék emlékezetessé különböző fejlesztésekkel az ezeréves évfordulót.
Az emlékülések jegyzőkönyveit pedig egy-egy, a község történetét részletesen bemutató emlékirat kíséretében küldjék be a vármegyéhez. A terv akkor az volt, hogy ebből összeállítanak egy Csanád vármegyét bemutató albumot az utókornak. Ebből végül nem lett semmi, de az iratok szerencsésen megmaradtak.
Ki ünnepelt és ki nem?
A könyvből kiderül, az egykori vármegye huszonöt települése tett eleget a alispáni kérésnek – ezek a keleti és központi járáshoz tartoztak; tíz közülük a mostani Csongrád-Csanád megyéhez tartozik, a többi Békéshez, illetve Romániához. Ráadásként az akkor Torontál vármegyéhez tartozó Kiszombor millenniumi iratai is előkerültek. Érdekes, hogy például Battonyán elmaradt a megemlékezés, mondván, nincs rá idejük, illetve néhány nemzetiségi falu is tartózkodott az ünnepléstől.
A jegyzőkönyvekből kiderül, kik vettek részt az ünnepi ülésen, s mit ajánlottak fel a jeles nap tiszteletére. Földeákon például Návay Lajos népkönyvtárt alapított, másutt községházát építettek, fát ültettek, alapítványokat tettek. Ünnepelt maga a vármegye is, három felajánlással: a mai József Attila, akkor Csanád vezér gimnázium építésével, a Lonovics sugárúti árvaotthon alapításával és az apátfalvi közúti híd átadásával. A gimnáziumban ma is látható az erre emlékeztető márványtábla – a másik két helyen már nem.
Ferenc József köszöntése
Persze volt országos ünnepség is, amiből ugyancsak részt vállalt Csanád vármegye – mesélte Gilicze János. Június 4-én minden vármegye díszes küldöttséggel képviseltette magát a királyi várban, ahol maga Ferenc József császár és király fogadta őket. A csanádi társaság a vármegye díszmagyarba öltözött vezetőiből és egy 34 fős, Hadik-huszárnak öltözött bandériumból állt.
A megyeszékhely megadta a módját
A millenniumi ünnepség vármegyeszerte természetesen a székhelyen, Makón volt a legparádésabb. A főtérről 20 ezres menet vonult az új vásártérre, az Aradi utca végére, közte egyebek mellett az iskolák diákjai, a céhek képviselői vagy például a 48-as honvéd veteránok. A vásártéren hatalmas, egész nap folyó népünnepélyt tartottak. Többek között ökröket sütöttek, amelyeket aztán szétosztottak az emberek között, a jó hangulatról pedig hat cigányzenekar gondoskodott. Rendeztek mindenféle érdekes vetélkedőket – volt póznamászó és csárdásverseny is. A nap tiszteletére 5000 emlékérmét vertek, s ezeket a diákok között osztották szét.
– Sajnos ezek közül már nem sok van meg
– mondta Gilicze János.
