2021.08.21. 20:18
A 100 éves Gyálarétet ünnepelték
Augusztus 22-én, 100 évvel ezelőtt vált szabaddá és újra magyar településsé Gyálarét. Ezt előadással, kulturális műsorral és fotókiállítással ünnepelték meg szombaton. Gyenes Kálmán képei is láthatók a gyálaréti emberek hétköznapjairól és a gyálaréti tájakról.
Szeged, 20210821. Gyálarét 100 éves. Ebbõl az alkalomból elõadást tartott a fõtéren Marjanucz László történész és kiállítást rendeztek Gyenes Kálmán fotóiból a helyi Mûvelõdési házban. Fotó: Frank Yvette (FY), Délmagyarország
1921. augusztus 22-én szabadították fel Gyálarétet a szerb megszállás alól, így ismét Magyarország része lett, első lakója pedig Martini János jegyző volt – erről a 100. évfordulóról emlékeztek meg szombaton a városrészben. A főtéren Marjanucz László történész, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának egyetemi oktatója idézte fel a 100 évvel ezelőtti történelmi eseményeket és Gyálarét 100 éves emlékképeit.
– Tavaly Trianon 100. évfordulójáról emlékeztünk meg, idén pedig a szerb csapatok a megszállt országrészekből való kivonulását ünnepeljük, tehát Gyálarét szabaddá válására, újbóli Magyarországhoz való tartozásáról is megemlékezünk – hangsúlyozta a történelemtudományok doktora.
Módosították a határvonalat
Hozzátette: Trianonban csak a politikai határokat húzták meg a győztesek, Magyarországtól elcsatolni kívánt területek politikai határvonalairól rendelkeztek.
– Ennek jogi érvényre emelése időbe telt, ezért volt 1 év a két esemény között. Azonban a békediktátum egyik pontja intézkedett arról, hogy a konkrét határvonal meghúzásáról a határmegállapító biztosság dönt, ennek tagjainak pedig lehetőségük volt arra, hogy a igazságtalanság esetén módosíthatják a határvonalat békés körülmények között, de csak szűk sávban, ennek köszönhető, hogy ma Gyálarét hazánkhoz tartozik – mutatott rá.
Könyvet írt Gyálarétről
Elmondta: 3 évig volt megszállás alatt a település, a szerbek kivonulásával pedig új élet kezdődött a Nagyrétnek nevezett területen. Marjanucz László 2 kötetben foglalta össze Gyálarét történetét egészen az 1950-es évekig, éppen ezért az ünnepségen a Trianon szülötte című könyveinek tartalmait is ismertette
– Lichtenegger Gyula nagybirtokos és Récsei Ede ügyvéd meghatározó személy volt a település felvirágoztatásában. Telepes falu létrehozására alkalmasnak ítélték Gyálát, így 1923-ban 213 házhelyet hoztak létre. Jöttek Szegedről és a környező falvakból, jöttek az állásukat elvesztett tisztviselők és a menekült magyar honfitársak is. Ők vállalták, hogy a kiosztott házhelyeket az előírtaknak megfelelően benépesítik, és a juttatott földből tartják fenn az életüket. Így keletkezett jött létre a nagyközség – magyarázta a történész.
Kiderült: a településről az első hivatalos dokumentum 1931-ben jelent meg, ekkor saját jogon szabályokat hoztak létre saját maguk számára, valamint vezetőket választottak, tehát elkezdődött az önkormányzati rendszer kialakítása. Megjegyezte, a dokumentumban nagyközségnek és Gyála-Nagyrétnek nevezték magukat.
Mint ismert, Gyálarétet – több más községgel együtt – 1973-ban Szegedhez csatolták, ezzel önállósága megszűnt, de 2015 februárjától a településen részönkormányzat működik.
Gyenes Kálmán fotói is láthatók
A Gyálaréti Lokálpatrióta Egyesület eseményén Dezső Dóra népművelő, drámapedagógus és Szűcs Miklós népzenész is fellépett, míg a művelődési házban fotókiállítás nyílt régi családi képekből és Gyenes Kálmán fotóiból. Meglepetésként pedig Németh József saját készítésű, díjnyertes pálinkáiból és boraiból kaptak kóstolót a vendégek.
