Hódmezővásárhely

2021.09.24. 20:19

Az olvasónak tartana tükröket Grecsó Krisztián

A fővárosból ismét szülőföldje felé kanyarodva, könyvbemutatóra érkezett Grecsó Krisztián a vásárhelyi könyvtárba. Szóba került írói kötelesség, olvasóknak tartott tükrök, parasztfiúság és a nélkülözhetetlen önazonosság. 

T. Sz.

Grecsó Krisztián önazonosságról és identitásról is beszélt Vásárhelyen. Archív fotó: Török János

Forrás: Archív

– Ma is a parasztfiú vagyok, akinek az értékrendje, a vi­lágképe megváltozhatatlan. Hiszen ahogyan a világot lá­­tom, ahogy a pénzzel bánok vagy a szabadidőmet tudom tölteni, azt mind meghatározza az az egykori katolikus parasztgyerek. Miközben az idő elég kegyetlen ügy: ha találkozhatnék a húsz évvel ezelőtti fiatal szerzővel, lehet, meglepődnék – fogalmazta meg mindjárt az író-olvasó találkozó legelején Grecsó Krisztián költő, író, dalszerző tegnap késő délután a vásárhelyi Németh László Vá­­rosi Könyvtárban.

Grecsó Krisztián önazonosságról és identitásról is beszélt Vásárhelyen.
Archív fotó: Török János

A mostani író talán tanácsolna pár dolgot húsz évvel ezelőtti önmagának, talán próbálna barátkozni, talán sok minden kiderülhetne múltról és jelenről.

– Hogy majd egyre többet birtokolok, azt gondoltam egykor. Mégis azt látom, nem leszek, nem lettem bölcsebb. De a lelki ­békémet csak az adhatja, ha megbékélek, hogy az vagyok, aki – mondta. Pár gondolattal később azzal folytatta: el kellett fogadnia, nincs olyan, hogy szak­­ma, csupán magányos, őrült, közepesen vagy nagyon sértett írók vannak, és ebben a viharban kell valahogy a felszínen maradni. Az író-költő otthon­érzése kapcsán ismét előkerült az identitás, az ön­azonosság örök kérdése.

– Nagyon sokat segített a budapesti létben, hogy elfogadtam, ott sohasem lehetek otthon. Ahogy ez megtörtént, sokkal inkább otthon vagyok. Ezt különösen szülőként érzem. Próbálkoztam, szerettem volna hajlékonyabb lenni, de beláttam, nem kell. Inkább maradjak az, aki el tudja fogadni ezt a köztes állapotot, és megbékél ezzel. Így leszek végül önazonos – fogalmazott.

Az irodalom helyzetéről és szerepéről azt mondta, úgy él, hogy szeretne az olvasónak tükröket tartani, múlttal, családi történetekkel, feldolgozatlansággal.

– Az élet zajlik, jönnek a megbékélés fokozatai, ahogy mérlegre teszi az ember magát a traumák, drámai pillanatok árnyékában. Majd elgondolkodik, hol tart most tulajdonképpen – magyarázta.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában