Retusálás közönség előtt

2022.01.23. 11:51

A tanyai világ elkötelezett festője

Közönség előtt restaurálták Koszta József 1940-ben készült, utoljára ötven évvel ezelőtt felújított önarcképét a szentesi múzeumban.

T. Sz.

Fotó: Tábori Szilvia

Ötven évvel ezelőtt, 1972-ben restaurálták először és utoljára Koszta József 1940-ben készült önarcképét, másik harminckét alkotásával együtt. Az egykori szentesi, nyolcvannyolc évet élt festőművész rossz állapotú műveit akkor Kiss Terenyi Ervin és Pintér Attila újították fel. 

 

Korabeli leírásaikat tanulmányozta Szabó-Erdélyi Gabriella restaurátor, a szentesi Koszta József Múzeum munkatársa a közelmúltban, onnan tudta meg például, milyen vegyszereket alkalmaztak az aprólékos, finom munkához.

 

 

Domborodó ecsetvonások

 

 

Közönség előtt mesélt a festmény tisztításának, felújításának módszerről és mutatta meg annak néhány momentumát Szabó-Erdélyi Gabriella a kultúra napján a Koszta József Múzeumban. Mint azt hangsúlyozta: telt festékréteggel, kagylósan felrepedezett, vászonhordozóval került egykor a múzeumba az önarckép. 

 

A szakemberek a repedéseket kiküszöbölték úgy, hogy ne potyogjon tovább a festékréteg, a művet jól konzerválták, rögzítették és tisztították. Utóbbi műveletet ismétlik meg most. Az évtizedek alatt sötétedett lakkrétegen korábban már tisztító próbákat végeztek. 

 

- Koszta festményeire különösen vigyázni kell, mert pasztózusan festett: kidomborodnak ecsetvonásai, erősebb nyomás nélkül kell dolgozni rajta ahhoz, hogy megőrizzük a festékréteg plasztikáját. A tisztításkor előbukkanó hiányokat a szakember kiegészíti retusokkal, pótlásokkal.

Megtisztulva: az önarcképet Szabó-Erdélyi Gabriella restaurálta, aki idén január óta a Koszta-múzeum munkatársa. Fotó: Tábori Szilvia

Juhpásztor lehessek

 

“Gyermekkoromban az volt az egyetlen vágyam, hogy juhpásztor lehessek, napestig elnézhetném a fellegek járását, a vidék szépségét és festegethetnénk. Sok viszontagság után festőakadémiára kerültem Bécsben, Münchenben, de ezzel messze, messze estem az én ideálomtól.” - vallotta magáról az 1861-ben márciusában Brassóban született Koszta József. 

 

Alkotói sikere valóban sokáig váratott magára. Az alkotó legszívesebben falvak peremén, szántóföldön, szabad ég alatt, tanyák körül, a réten kaszáló parasztot, arató férfiakat, kévekötő asszonyokat és lányokat festett. Erőteljes, kifejező színeivel. Magánykedvelő természete miatt visszahúzódott a társaságtól. Úgy érezte, ecsetje mindent elmond érzéseiről. Képei elárulják gondolatait. Az elismerések megteremtették Koszta és felesége vágyott életét: egy Szentes közeli tanyán éltek harminc éven át.

 

Hamisítás ellen

 

- Koszta József műveit népszerűsége miatt védelmezni szeretnénk a gyűjteményi piacon. Ezért Dobos Andrással, a szentesi önkormányzat művelődési, oktatási és kulturális bizottsági tagjával közösen egy védegylet elindítását tervezzük - fogalmazta meg Irsai Farkas László múzeumigazgató a kultúra napi eseményen. A civil szerveződés meg szeretné akadályozni, hogy fillérekélt cseréljenek gazdát a hamisított Koszta képek.

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában