Rost Andrea volt a Dugonics Társaság vendége

Az operaénekesnő beszélgetőpartnere Csernay László nyugalmazott orvosprofesszor volt, aki elmondta, először 1989-ben hallotta a budapesti Operaházban az akkor még főiskolás Rost Andreát Gounod Rómeó és Júlia operájában Júlia szerepében. 

– Mikor hazaértem, jelentettem Gregor Józsefnek, hogy milyen gyönyörű hangot hallottam – emlékezett vissza Csernay László. 

Ezt követően Rost Andrea pályája során bejárta a világ legpatinásabb koncerttermeit, fellépett többek között Milanóban, Párizsban, Bécsben, Madridban, Londonban, New Yorkban, Tokióban. Elmondta, a szívének legkedvesebb két koncerthelyszín a budapesti Operaház és a Milánói Scala. Utóbbiban Verdi Rigolettojában énekelte Gilda szerepét, amelyet legkedvesebb szerepei között említett a Traviatában Violetta és Donizetti Lammermoori Lucia-jának címszerepe mellett.

– Fantasztikus út vezetett Gildától Toscáig – összegezte a Kossuth-, Prima Primissima és Liszt Ferenc-díjas operaénekesnő, hangsúlyozván, hogy ezen az úton fontos állomás volt Szeged. Ugyanis a Szegedi Szabadtéri Játékokon énekelte először Tosca szerepét. Arról is beszélt, hogy legközelebb április 24-én láthatja a közönség a Magyar Állami Operaházban Verdi Simon Boccanegra operájában Amelia Grimaldi szerepében. 

Rost Andrea hat éve immár tanít is, tavaly óta az SZTE BBMK Magánének Tanszékén. Elmondta, a tanítás során a legfőbb zsinórmérték számára az őszinteség. Kifejtette, nagyon meggondolja, hogy kire mondja, hogy tehetséges, mert a felelősség óriási. A tehetség ugyanis korántsem egyenlő azzal, hogy valakiből szólista lesz, a csalódás pedig éveket vehet el egy fiataltól, sőt pályákat és életeket tehet tönkre. 

A műfaj népszerűsítése kapcsán egyszerű, mégis hatékony válasszal szolgált. 

– Akkor szeretik meg a gyerekek az operát, ha őrület szépen csinálják. Amikor elrugaszkodhat a néző a valóságtól, katarzist kap – közölte Rost Andrea.