Kiadták A politikai jegyezeteinek második összefoglalóját

2022.05.28. 08:19

A földeáki születésű Návay Lajosnak nem csupán szobra áll Makón

A második világháború után hosszú időre feledésbe merült a vörösterror áldozataként mártírhalált halt kiváló államférfi, a földeáki születésű Návay Lajos munkássága. Az utókor mostanra törlesztette adósságát: nevét tér viseli Makón, a városháza előtt újra felállították a szobrát, és végre a munkásságát bemutató könyvsorozat utolsó kötete is megjelent.

Szabó Imre

A makói József Attila Városi Könyvtárban tartott könyvbemutatót nagy érdeklődés kísérte. Fotók: Szabó Imre

A makói József Attila Városi Könyvtárban tartott könyvbemutatót nagy érdeklődés kísérte. Fotók: Szabó Imre

Návay Lajos: Politikai jegyzetek 1910–1912 címmel adták ki a mártírhalált halt politikus munkásságát bemutató sorozat utolsó, hatodik kötetét, amely az idei városnapon látott napvilágot. Gilicze János nyugalmazott levéltáros, a könyv egyik szerzője a József Attila Városi Könyvtárban tartott könyvbemutatón többek között arról beszélt, hogy a Földeákhoz erősen kötődő Návay 1892-től kezdett el naplót írni – akkor 22 éves volt. 

Ő maga 1973-ban fogott hozzá Návay Lajos életének, munkásságának a kutatásához. A ma már nyugalmazott levéltáros akkoriban – feleségével együtt – Földeá­kon dolgozott, ennek köszönhető, hogy hozzá tudott jutni a megmaradt két eredeti Návay-naplóhoz. Eredetileg összesen 20 volt, de a többségük napjainkra megsemmisült. 

A most megjelent könyv egy rövidebb változata egyébként 1988-ban már megjelent. Mint hallottuk, már elolvasni sem volt könnyű a naplót, külön meg kellett tanulni értelmezni a sorokat. – Akkor fogalmazódott meg, hogy Návayt jó lenne visszahozni a köztudatba – mondta. 

Návay Lajosnak a makói városháza előtt áll a szobra. Fotó: Szabó Imre

Ki volt Návay Lajos? 

A földeáki születésű Návay Lajos haladó szellemiségű, nemzeti szabadelvű politikus, Eötvös József unokája volt. Aljegyző, fő­­szolgabíró, 1905 és 1918 között ország­­gyűlési képvise­­lő, 1911-ben és 1912-ben a kép­­viselőház el­­nöke volt, az őszi­­ró­zsás forrada­lom győzelme után azonban visszavonult. 1919 áprilisában a Vörös Őrség terro­rista alakulatai elhurcolták és Kiskunfélegyházán kivégezték. 

Májusban Arad környéki földbirtokosok, akik a francia hadsereg támogatásával ellenkormányt akar­­tak létrehozni, küldöttséget menesztettek Földeákra, hogy felkérjék Návayt a kormány vezetésére. Akkor értesültek a haláláról, amikor megérkeztek. Emlékét egy ideig szobor őrizte: 1935. szeptember 22-én Makón, a városháza előtt avatták fel Pásztor János alkotását.

A szoborcsoport Návayt ábrázoló fő alakját azonban 1945-ben beolvasztották – a városi legenda szerint ebből készült a gimnázium előtti szovjet emlékmű bronz relief­­je. Hogy így volt-e, nem tudni, mindenesetre a szobrot újraalkották, és a megmaradt mellékalakokkal együtt 2016-ban eredeti helyéhez közel újra felállították. 

Fotó: Szabó Imre

Kötetek sorozata 

A szellemi örökség rehabilitálását pedig a Návay-könyvsorozat kiadása jelentette. Halmágyi Pál nyugalmazott múzeumigazgatótól, a sorozatot záró kötet társszerzőjétől megtudtuk, 2017-ben jelent meg az első, csupán 100 oldalas kiadvány 11 szerzőtől, 124 fotóval, ami a Návay-emlékév és a szobor­állítás történetét dolgozta fel. 

A sorozat második darabja Ná­­vay egy 1905–1906-os, az akkori Csanád vármegyei alkotmányos küzdelmekről szóló tanulmányának repint kiadása, majd 2018-ban jelent meg a harmadik, amely Návayról és a hozzá kapcsolódó politikusokról közöl elemzéseket 6 szerző tollából, 115 oldalon. A negyedik könyv 2020-ban látott napvilágot, az első gyűjtemény politikai jegyzetekből, az ötödik pedig ugyanebben az évben látott napvilágot 345 oldalon – ország­gyűlési beszédekkel és politikai tanulmányokkal. A hat kötet össze­­sen 1400 oldalt jelent 30 szer­­zőtől. 

Tudatos készülés 

Wettstein János, a Magyar Máltai Lovagok Szövetségének kancellárja, aki egyben a Návay családot képviselte a könyvbemutatón, személyes vonatkozásként azt mesélte Návayról, hogy 1920-ban született édesapjának nem csupán fiatalkori emlékei voltak a földeá­­ki kastélyról, hanem később történészként kutatta a Trianon előtti magyar politika kiemelkedő alakjának a munkásságát. A családban egyébként élénken élt még a vörösterror emléke. 

 Návay Lajos példája annak a politikusnak, aki mindent a haza szolgálatára tett fel. Fiatal korától tudatosan készült a politikai pályára, és mint jegyzeteiből 

– amelyek inkább mélyreható, nagy műveltségről tanúbizonyságot adó, igényesen megírt esszék – kitűnik, felül tudott emelkedni a napi pártpolitikán.

Az utolsó utáni kötet 

 Jó kérdés, hogy mit érhetett vol­na el a maga, illetve az ország számára, ha nem éri fiatalon a tragikus vég 

– tette fel a kérdést Wettstein János. A könyvsorozatnak amúgy, bár lezárult, lehet, hogy mégis lesz egyfajta folytatása: a Návay-leszármazott azt javasolta, a politika iránt érdeklődő fiataloknak készüljön egy közérthető, könnyed stílusú kötet Návayról. 

A kötet bevezetőjét megfogalmazó makói polgármester, Farkas Éva Erzsébet úgy vélte: a most megjelent kötet olyan kincseket, tapasztalatokat tartalmaz, amelyek a jelen emberéhez is szólnak, üzennek neki. 
 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában