Ajándék festmény a kanonoktól

Egy olyan festő alkotása került most a gyűjteményünkbe, aki József Attilának és Páger Antalnak is tanára volt a makói gimnáziumban – tájékoztatta a Délmagyarországot Szikszai Zsuzsanna, a József Attila Múzeum igazgatója. Hoffmann János festőművész, rajztanár a szlovákiai Paláston született 1870-ben. A Képzőművészeti Akadémiát 1888–1896 között végezte el; tanárai Lotz Károly és Székely Bertalan voltak. 

Kiállított a Műcsarnokban, művei a Magyar Nemzeti Galériában is megtekinthetők. A makói főgimnáziumba 1901-ben került; itt harminc évig tanított, egészen 1932-ig. 1905-től az Iskola utca 18. szám alatt álló, klasszicista Faragó-házban lakott. Rajzot, géprajzot és rajzoló mértant tanított. Növendéke volt József Attila és Páger Antal – és az ajándékozó, Bajnai Beke István édesapja is.

Hoffmann János első makói éveiben rendszeresen szerepelt kiállításokon. 1902–1903 között a Nemzeti Szalon szombathelyi tárlatán bemutatták két tájképét, majd az Országos Magyar Képzőművészeti Tárlat Szegeden megrendezett kiállításán egy figurális és egy tájképpel mutatkozott be. Ugyanitt a következő évben három olajfestményét állították ki. 1905-1906 között Budapesten és Szegeden, a következő tanévben egy felvidéki vándorkiállításon, Pozsonyban, Aradon és Szegeden szerepeltek a képei. 

Ismertebb művei közé tartozik Purgly Emil földművelési miniszter arcképe, valamint a Feleségem és Uzsok című alkotása. Sírja a makói római katolikus temetőben található, rá csak egy szót véstek: "Édesapánk". Az ajándékba adott festményt Hoffmann János 1908-ban készítette, a képen a Szenvedő Krisztus alakját látjuk. A József Attila Múzeum képzőművészeti gyűjteményében még két alkotása található: az egyik a Református templom, a másik Csendélet címet viseli.