Kiállítás a vaksötétben - A Vakok és Gyengénlátók Egyesületének tagjai kalauzolták a látogatókat

Az Agóra harmadik emeletén alakították ki a Láthatatlan tárlatot, ahol teljes sötétségben kell a látogatóknak kitapogatniuk a kiállított tárgyakat. Minden alkalommal szakértő vezető segíti eligazodásukat a vaksötétben. 

Csütörtökön délelőtt Ábrahám Alexa, a Vakok és Gyengénlátók Csongrád Megyei Egyesületének egyik tagja vállalta magára a kalauz szerepet. A fiatal hölgy vakon született, és nagy magabiztossággal indult sorra a csoportokkal a tárlat sötétjébe, ahol már otthonosan mozgott, a látogatók azonban annál kevésbé. Vezetőjük vállát fogva a legtöbben bizonytalan léptekkel haladtak előre tyúklépésben, közben ujjaikkal igyekeztek feltérképezni az ismeretlen terepet. A tárlat végén minden résztvevő egyetértett abban, hogy minden tiszteletük a vakok és gyengénlátók iránt. 

Az előtérben Perneki Erika, az egyesület alelnöke játékokkal várta a résztvevőket, akiknek a szemüket letakarva kellett összepárosítani különböző tárgyakat és formákat. Ott is kiderült, hogy amit a szem a másodperc tört része alatt felismer és megold, az pusztán a tapintásra hagyatkozva bizony feladja a leckét. 

A vakok és gyengénlátók megyei egyesülete jelenleg csaknem háromszáz tagot számlál, a láthatatlan napok legfőbb célja, hogy a látogatók egy kicsit saját bőrükön tapasztalhassák, milyen kihívásokkal kell nap mint nap szembenézniük a látássérülteknek. Ez mindenekelőtt azért fontos, hogy ha egy vak emberrel találkoznak például az utcán, a megfelelő módon tudjanak segíteni neki. Sok látogató tett fel a kiállítás megtekintése után kérdéseket a témában. 

Perneki Erika kiemelte, a segítségnyújtás legjobb módja, ha egy pillanatra megérintjük a látássérült vállát vagy felkarját, úgy ajánljuk fel a segítséget.

– Ha a látássérült esetleg visszautasítja, nem kell megsértődni, megvan rá az oka. Nagy segítséget jelenthet azonban, ha szól valaki, amikor zöldre vált a gyalogátkelő jelzőlámpája, vagy megmondja az érkező busz számát a megállóban – részletezte az egyesületi alelnök, aki maga is látássérült, fehér bottal közlekedik a városban. 

Ábrahám Alexának legfőbb segítője a hétköznapokban Gamma nevű vakvezető kutyája, aki a láthatatlan napon is hű társa volt gazdájának. Az utcai közlekedés során jelzi a járókelőket, a gyalogátkelőhelyet, a pocsolyákat, sőt a tömegközlekedési járműveken a szabad helyet is. – Nagyon fontos, hogy amikor egy vakvezető kutyán rajta van a piros színű hám, senki ne akarja megsimogatni, megetetni, beszélni hozzá, mert olyankor ő dolgozik, és kiesik a munkából. Ha éppen fekszik a buszon, akkor is dolgozik – hangsúlyozta Alexa.