Keresik az év lepkéjét

A 2023-as programot a pénteken elkezdődött és december 22-én délig tartó lakossági szavazás vezeti fel: a fecskefarkú pillangó, a nagy éjjeli pávaszem és a fehérgyűrűs csüngőlepke közül lehet választani az MME honlapján.

A fecskefarkú pillangó országszerte elterjedt, bár a hegy- és dombvidékeken gyakoribb, azonban az utóbbi évek kései fagyos napjai és az intenzív vegyszerhasználat miatt bizonyos területeken igencsak megfogyatkozott. Három nemzedéke áprilistól – melegebb években már márciustól – repül egészen szeptemberig. Versenytársa, a nagy éjjeli pávaszem Európa és egyben hazánk legnagyobb őshonos lepkéje, a nőstények szárnyfesztávolsága elérheti a tizenöt centimétert is. Országszerte sokfelé előfordul gyümölcsösök, jó állapotú erdők közelében, ahol a főként különféle gyümölcsfákat felölelő tápnövényei nagyobb számban nőnek. Az utóbbi pár évtizedben számuk drasztikusan csökkent.

A fehérgyűrűs csüngőlepke különösen dekoratív: Magyarországon főként hegy- és dombvidékeken fordul elő, de szórványosan síkvidékeken is felbukkanhat. Élőhelyei napos, nyílt gyepek, ahol tömegesen rajzik. Nappal aktív, általában többedmagával szívogat virágokon. Viszonylag rövid ideig látható, mert csak júliusban és augusztusban találkozhatunk vele.

Az MME 1979-ben indította el az Év madara programot, ezt követően 2012-ben indult el a Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztály Év hüllője / Év kétéltűje programja, amihez most harmadikként csatlakozott az Év lepkéje akció. Mindegyik küldetése hasonló – hazánk természeti kincseinek és az ezeket fenyegető természetvédelmi problémák lakossági bemutatása.