Száztíz esztendeje pereg már a film

A szentesi mozizás szinte egyidős az európaival. Bátor helyi vállalkozók, sok települést megelőzve, már 1912-ben megnyitották a mozgószínház épületét – írja a Mozgóképek Szentesen – Százéves a mozi című művének előszavában Kruzslicz Pál. A 110 évvel ezelőtti mozialapítás azonban nem volt előzmény nélküli, Szentesen már a 19. század végén beindultak a vetítések. 

Az évszázad vívmánya 

Az első mozgóképvetítéseknek a Haris-féle ház egyik üres bolti helyisége adott otthont: itt már 1897. január 16-án láthatott a közönség – akkori megfogalmazás szerint – kördiorámát, ami azonban közelebb állt egy cirkuszi látványossághoz, mint egy igazi filmvetítéshez. 
Az „évszázad vívmánya”, a mozgó fénykép 1899-ben volt látható Szentesen: a Petőfi Szálloda dísztermében, az Edison Színházban tartottak előadást. Ekkoriban a filmek mindössze két-három percesek voltak. 

Siker a mozi 

A 20. század elejére ez az időtartam már félórásra nyúlt, az alkalmi vetítéseket pedig felváltotta az állandó műsor. A Központi Takarékpénztár palotájában megnyílt Központi Szálloda lett a mozgófényképszínház legfontosabb helyszíne, itt alakult meg az Apolló Színház is, ami az első állandó mozija lett a városnak. Az 1910-es években az Apolló, az Uránia és az Edison mozgófényképszínházak osztoztak a közönségen, így egyértelmű volt, hogy a mozi sikert aratott Szentesen. 

110 éve nyitott az Uránia 

Az első, kimondottan mozinak készült épület 1912. szeptember 7-én nyitotta meg a kapuit Uránia – hivatalosan Szentesi Tudományos Mozgó-Színház – néven. 

A mozi a két háború ideje alatt is folyamatosan üzemelt. 1930. márciusban beüzemelték a hangosfilm lejátszására alkalmas gépet, ami az addigra folyamatosan csökkenő nézőszámra is jó hatással volt. Az első egész estés hangosfilmet 1930. október 7-én mutatták be, a Csak egy kislány című filmet vetítették. 

A városban hamarosan egy második mozi is megnyílt, a Glória Filmszínházat 1939. június 17-én adták át a közönségnek. 

Szabadság, elvtársak! 

Az 1944 őszén leálló mozizás a következő év februárjában indult újra, ekkor azonban már új nevekkel kellett megbarátkozniuk a filmkedvelőknek: a Tudományos Mozgószínház a Szabadság, a Glória pedig a Barátság nevet vette fel. A Barátságot rövid időn belül József Attila Filmszínháznak keresztelték át, de a köznyelv csak új mozinak, a Szabadságot öreg mozinak hívta. 

Az 50-es évek végére mindkét mozi meglehetősen elhanyagolt állapotba került. A későbbi években a terv ugyan mindkét filmszínház esetében megvolt a fejlesztésre, végül komolyabb átalakuláson csak a Szabadság mozi esett át. A József Attila Filmszínházat 1970-ben bezárták. 

Mozi nélkül maradtak 

A szépészeti beavatkozások mellett azonban egy nagyobb felújítás is ráfért volna a mozira. A moziüzemi vállalat által 1985-ben kért statikai vizsgálata során kiderült, hogy az épület életveszélyes állapotban van, így egyik napról a másikra bezárták: Szentes mozi nélkül maradt. Átmeneti megoldásként a vetítéseket a Művelődési és Ifjúsági Ház 110 fős termébe költöztették. 

Előbb meló, majd vetítés 

A mozihiányt egy évig kellett megszenvedniük a szentesieknek, a Szabadság mozi 1986. június 30-án nyitott meg újra. Ennek azonban volt egy, a szocia­lizmusra oly jellemző pikanté­riája: bár a falakat és a tetőszerkezetet megerősítették, az egyéb belső szerelési és falazási munkákkal nem készültek el időben. Ennek ellenére az előadások már elindultak, így napközben még a munkások dolgoztak a falak között, délután pedig a mozi alkalmazottai egy gyors nagytakarítással intézték el, hogy úgy tűnjön, minden a legnagyobb rendben van a moziban. 

Őze Lajos hazatér 

A rendszerváltással a mozi üzemeltetésében is változás állt be, 1992-ben az önkormányzathoz került a filmszínház. A mozi sorsa sokáig bizonytalan volt, az is felmerült, hogy más célra értékesítik az épületet. Végül a Szentesi Művelődési Központ kapta meg üzemeltetésre az épületet, így a mozi megmenekült. 

A Szabadság mozi végül 1993-ban vette fel a város legendás szülötte, Őze Lajos színművész nevét. A mozi az ezt követő években üzemeltetőtől üzemeltetőig vándorolt, de igazi gazdája nem akadt. 

Jön a megmentő 

A kétezres évekre a mozi megjelenése már meglehetősen „retró” volt, amellett a technika is elavulttá vált. A nézőszám meredeken csökkent, így az is felmerült, hogy bezárják a százéves mozit. 

A megváltást a hódmezővásárhelyi filmszínházat is vezető Mozaik Mozi Kft. hozta el: az új üzemeltető nemcsak a nézőteret és a kiszolgálóhelyiségeket újította fel, hanem a vetítőberendezést, a hangtechnikát is kicserélte. Olyan digitális vetítőrendszert telepítettek, amellyel 3D-vetítéseket is tudnak tartani, akár a világpremierrel egy időben is, ezzel a szentesi mozi is ­felzárkózott a 21. század által támasztott követelményekhez. 

Kedves gesztus, hogy az előtérben egy Őze Lajos-emléksarkot is kialakítottak, ahol a színjátékos életét és a mozit bemutató történelmi dokumentumok idézik meg a múltat. 

A felújított mozit 2014. május 6-án, ünnepélyes keretek között adták át, a nyitó film a Legó kaland 3D volt, amelyet telt házas vetítések követtek. 
110 éve megkerülhetetlen 

A Mozaik mozi 2016-ban a magyar mozihálózat, a Kultik tagja lett, ez pedig további stabilitást és fejlesztéseket hozott: a nagyterem üléseit fotelülésekre cserélték, és megépítettek egy második, kisebb mozitermet is, amit 2018. június 29-én nyitottak meg a nagyterem mögötti részen. 

A mozi neve hivatalosan ekkortól kapta meg a Kultik Szentes nevet, a nagyterem viszont felvette Őze nevét, a kisterem pedig a Kamaraterem elnevezést kapta. 

A mozi, ahogy 110 évvel ezelőtt is, ugyanott, a Nagy Ferenc utca 3. alatt áll. A sétálóutca egyik ékköve, amely az évtizedek alatt szerves és nélkülözhetetlen részévé vált a városnak.