Helytörténet

2022.10.03. 19:15

A második világháború utáni Dorozsmát idézik meg

Igazi nosztalgikus hangulat alakult ki hétfő este a dorozsmai könyvtárban, ahol a második világháború utáni Dorozsmáról nyílt tárlat, a téma kapcsán interaktív előadást is tartottak. Szó volt a szövetkezetekről, a kitelepítésekről és az akkori pedagógusokról is.

Kiss Anna

A második világháború utáni Dorozsmát mutatja be a hétfőn megnyitott tárlat. Fotó: Török János

Mesélő Dorozsma címmel nyílt tárlat a dorozsmai könyvtárban, ahol a második világháború utáni Kiskundorozsmát mutatják be a helyiektől kapott fotók segítségével. A kiállítást Ruzsa Roland önkormányzati képviselő nyitotta meg, aki arról beszélt, hogy a fotókon láthatóak például állattenyésztéssel foglalkozó parasztgazdaságok és szocialista brigádok, valamint az 1950-es éveket jellemző kispolgári jólét is visszatükröződik rajtuk.

Fotós: Török János

Megjegyezte, a környező európai országokban most is háború van, amely jelentősen befolyásolja a mi gazdaság helyzetünket is, ezért arra kérte a dorozsmaiakat, hogy legyenek szolidárisak, segítsék egymást. Hozzátette, ez az elmúlt években is jellemező volt a kiskundorozsmai emberek körében, amire büszkének kell lenniük, és amire más városrészek, települések irigykednek.

A tárlat témája kapcsán előadást is tartottak hétfőn a könyvtárban a Kiskundorozsmai Lokálpatrióták Egyesületének tagjai, akik főleg a társadalmi változásokat ecsetelték. Szó volt többek között arról, hogy a pártvezetők házról házra jártak, keresték azokat a dokumentumokat, amelyek alapján el lehetne az embereket, kereskedőket ítélni. Éppen emiatt szövetkezetekbe kezdtek szerveződni a lakosok, köztük a fodrászok is, akik hamarabb hozták létre a dorozsmai fodrászok szövetkezetét, mint ahogy a szegedi megalakult volna.

Fotós: Török János

Szóba került Faragó Béla is, akinek a dorozsmaiak köszönhetik, hogy még ma is van szélmalmuk. Utoljára egyébként 1959-ben Faragó Béla indította be a malmot őrlésre, de miután kuláknak kiáltották ki a Faragó családot azért, mert malmuk volt, így lemondtak a tulajdonjogról.

Beszéltek a kitelepítésekről is, így a dorozsmai Brunner családról is, amelynek tagjai kereskedők voltak és csupán fél órát kaptak arra, hogy összepakoljanak és szekérre üljenek, amelyről persze később leszállították őket. Mint elhangzott, a kitelepítésnek 1953-ban Nagy Imre vetett véget Sztálin halála után.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában