2022.10.26. 21:31
Identitás nélkül senkik maradunk
Az identitásválság, valamint kulturális és morális szétesettségünk témáját egyaránt érintette Bene Zoltán legújabb novelláskötetében. Az író a Somogyi-könyvtár vendége volt.
Teremt, és címmel jelent meg Bene Zoltán novelláskötete. A szerzővel Horváth Bence beszélgetett. Fotó: Karnok Csaba
„Mi arra születtünk, hogy ne legyünk senkik” – ezzel az Európa Kiadó-idézettel kezdődik Bene Zoltán legújabb, „Teremt, és” című kötete, amelyet szerdán a Somogyi-könyvtárban mutatott be a nagyközönségnek. Az íróval Horváth Bence, a Kortárs Kiadó szerkesztője beszélgetett. A kiadó gondozásában látott napvilágot a kötet különleges, mert az elmúlt pár évben mindenekelőtt regények születtek Bene Zoltán tollából, ebben a könyvben azonban 33 novellája olvasható.
Van, amikor az embernek elege van a regényből, mert túl pofátlan, túl sokat akar, olyankor meg kell zabolázni. Azt kell mondani, hogy maradj magadnak egy kicsit. Különben felzabálja az embert
– ismertette közönségével a műfajváltás egyik indokát.
Majd az irodalomhoz fűződő viszonyáról vallott. Ahogy fogalmazott, gyakorlatilag mindent megírtak már a múltban. Mégis hisz abban, hogy a történeteket újra és újra el kell mondani, mert folyamatosan módosul a környezet és maga az ember is. Éppen ezért, noha újat nem lehet mondani, másképp azonban lehet mesélni.
A „Teremt, és” kötet novelláinak jelentős része egymástól független sorstörténet, mégis búvópatakként fűzi össze azokat korunk egyik rákfenéje, az egzisztenciális magány, a társas egyedüllét.
A novellák másik jelentős része „Isten háta mögötti”, egzotikus vidékekre kalauzolja olvasóit, mint például Szibéria, Ausztrália vagy Észak-Afrika rejtélyes tájai. Emellett egy fiktív, Bene Zoltán által kreált település is sokatmondó helyszínné válik. Ez Söténd, az éppen csak várossá minősített nagyközség. Ahogy az író fogalmazott, az Alföld tele van hasonló településekkel.
Horváth Bence úgy összegzett, az identitásválság, korunk globális valósága, a generációs problémák, valamint kulturális és morális szétesettségünk egyaránt górcső alá került a kötetben.
Ezekben a történetekben olyan emberek vannak, akik arra születtek, hogy ne legyenek senkik. Olyan korban és vidéken születtek, ahol nem válhattak valakivé. Alapvetően a mai napig nagyon erősen meghatározza az embert, hogy hová született, még inkább, hogy miként kötődik ahhoz, ami neki adatott. Hogy van-e identitása, vagy nincs. Azok, akik elvesztik az identitásukat, azok biztosan senkik maradnak
– zárta a beszélgetést Bene Zoltán.
