Szegedi hírek

2022.10.22. 11:40

Száz vers Tóth Györgytől

A Kiskundorozsmán élő Tóth György éveket töltött a büntetés-végrehajtásban, a Csillag börtönben – a rács másik oldalán, börtönőrként. Régen vonzódik az irodalomhoz, írt bohózatot, publikált a dorozsmai folyóiratban, és most jelent meg első verseskötete, amit pénteken este a helyi Petőfi Sándor Művelődési Házban mutattak be.

Imre Péter

A könyvbemutatóra  pályatársakkal, ismerősökkel, érdeklődőkkel telt meg a dorozsmai művelődési ház nagyterme. Fotók: Imre Péter

– Ez az első verseskötetem, de az első könyvemet az 1968-1983 közötti időszakról, az akkor NDK-ban dolgozó magyar vendégmunkásokról írtam. 2014-ben jelent meg, hamar elkapkodták, sajnos az újabb kiadásra nem volt fedezet – kezdte történetét a 67 éves Tóth György, aki "civilben" börtönőr és rendőr volt. Előbbiről, ottani élményeiről is megírta emlékeit, ami még a fiókban fekszik, de a közönség számára nem ismeretlen, ugyanis Paksi Paulettával előadássorozatot rendeztek belőle.
 

A gyerekkori próbálkozások után a 90-es évek derekán kezdett az írással foglalkozni, köszöntőket is szerzett felkérésre. A helyi folyóiratban, a Dorozsmai Naplóban megjelent egy beküldött novellája, ami egyöntetűen elnyerte a szerkesztők, például a már több mint 6 éve "eltávozott" Ácsné Fekete Ilona tetszését. Akkoriban a Délmagyarország is közölte két írását a hátsó oldalon, a tárcáknál: az egyik a halottak napjához kapcsolódott, a másik egy megszűnt szegedi szikvízüzemről szólt.

– A tavaly elhunyt Tandi Lajos – Isten nyugtassa! – is volt a Napló főszerkesztője, sokat köszönhetek neki. Büszke vagyok arra, hogy egy írásomat sem dobta vissza, sőt bele se javított. A szakmát komolyan vevő, mindenben segítő és szolgálatkész, de szigorú kollégának és főnöknek ismertem meg. Támogatásával, útmutatásaival belejöttem a riporterkedésbe, az újságírásba, valamint ízelítőt kaptam egy szerkesztőség hangulatából, légköréből – emlékezett Tóth György.

Megemlítette: megismerkedett a DOVEK-kel, vagyis a Dorozsmai Versmondók Körével – nem sokkal később felkérték vezetőjüknek –, általa írt bohózatokat is színre vittek, például a szélmalomnál vagy a "művházban". A színészkedést, a kreatív tevékenységet a művelődési ház igazgatói, Révész Ferenc Andrásné és Hajdú Géza is mindig támogatta.

– A költészettel mintegy két éve, 2020 elején kezdtem komolyabban foglalkozni, akkor adtam a fejem versírásra, és a kezdetektől igényeltem az őszinte és szigorú kritikát. A Facebook-ra kitettek kedvező fogadtatásban részesültek. Két szegedi szakmai közösségbe is beléptem, a Somogyi-könyvtár Íróklubjába és a Szegedi Amatőr Alkotók Körébe, ahol sokat jelentett számomra Kisimre Ferenc és Vörös Pál ismeretsége – sorolta Tóth György.

Az 5 fejezetből álló, 100 költeményt tartalmazó Bolond szél fújt... című kötet kiadását a Sztriha Kálmán Közhasznú Alapítvány és a Kiskundorozsmai Lokálpatrióták Egyesülete támogatta. A magát "botcsinálta tollforgatónak" tartó szerző könyvét édesanyjának ajánlotta. A bemutatóra megtelt a Petőfi Sándor Művelődési Ház nagyterme.
 

A közönség több verset hallhatott a DOVEK-tagok tolmácsolásában, de volt meglepetés is: egyik unokája is szavalt és Németh János, a híres szegedi versmondó is előadta a kötet egyik költeményét. A szerző meghatódott. – Na nézd már, elpityeredek a saját verseimen...

 

Címkék#Szeged
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában