Székház volt Szentes első vasbeton vázas épülete

SzentesSzentes belvárosában sétálva sok szép épület érdemelheti ki az arra járók fürkész tekintetét, ezek egyike a Szentesi Takarék­pénztár egykori palotája. A fa­­lak között mára azonban már nem az alaposan átszámolt bankók és a precíz hitellevelek papírjainak, hanem a mesekönyvek lapjainak surrogása hallatszik. 

Ilyen is volt: a bank ne legyen nyerészkedő 

Első hazai takarékpénztára­ink, amelyek 1840 és 1848 kö­­zött születtek, inkább emberbaráti célokat szolgáltak, távol állt tőlük, hogy nyerészkedővé váljanak. 

Az idők szavának követelését, az ipar és a kereskedelem terjeszkedésével járó és az elhanyagolt mezőgazdaság fejlesztését szolgáló igazi pénzintézet szükségét először a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank alapítói ismerték fel. 

A Kereskedelmi Bank példája nyomán alakultak át az első magyarországi takarékpénztárak emberbaráti in­­tézetekből kereskedelmi szellemben működő, közcélú részvénytársaságokká. A Szentesi Takarékpénztár 1869-es alapítása is ebbe, a magyarországi pénzintézetek második alakulási korába esik. 

Pénzintézet létesül Szentesen 

Az első szentesi pénzintézet indulásakor Pollák Emánuel Fő utcai (ma Kossuth utca) házának egy részét bérelte ki a mai Petőfi Szálló helyén álló egykori Zöldkoszorú vendégfogadó mellett. 

Az intézet 1875-ben költözött a Piac tér (a mai Kossuth tér) szomszédságában lévő Jure­nák-féle házba, amelyet aztán 1880-ban székház céljára meg is vásárolt. 

Mint Labádi Lajos helytörténész írja, a takarékpénztár sorsa az első világháborút kö­­vetően virágzott fel. Anyagi erejének növelése érdekében 1920-ban a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank érdekkörébe lépett, annak leányintézetévé vált. 1921-ben magába olvasztotta az 1911-es alapítású Szentesi Mezőgazdasági Ipari és Kereskedelmi Bankot, 1928-ban pedig érdekkörébe vonta a Kunszentmártoni Takarékpénztárt is. 

Elkélne egy bankpalota 

A fellendüléssel járó megnövekedett forgalom miatt az intézet kinőtte a régi székházat, ezért elhatározták egy korszerű, dí­­szes bankpalota építését. 
A nagy gazdasági világválság miatt támadt nyomasztó pénzügyi viszonyok ellenére a pesti anyaintézet támogatta az elképzelést. A tervek elkészítésére Kozma Lajos építészt kérték fel, aki a korábbi földszintes épület helyére egy saroktornyos, kétemeletes, manzárdtetős, eklektikus stílusú épületet tervezett, amely méreteivel és saroktornyos kiképzésével harmonizált a szomszédos, 1910–1911-ben épült városházával, írja Labádi Lajos. 
A versenytárgyalások során az összes szakipari munkát szentesi mesterek kapták. Fő­vállalkozóként Szabó László helybeli építőmester nyerte el a munkát, aki kilenc al­vállalkozóval társult, akik valamennyien szentesi iparosok voltak: Szabó István ácsmunka, Urbán és Wottizt bádogosmunka, Szathmáry Pál és fiai asztalos-lakatos munka, Szabó Imre mázolómunka, Klein Testvérek redőnyös munka, Lichtenstein és Grünstein üvegezés, Orosz István szobafestés, Blaskovich Testvérek villanyszerelés, Buzás és Lupták tűzhelymunka. A művezetői teendőket Dobos István budapesti építőmester látta el. 

Történelmet ír az épület 

Az épülő bankszékház lett a város első vasbeton vázas épülete, amelynek vasbeton elemeit Salgótarjánból szállították Szentesre. 
Az impozáns építmény re­­kord­idő alatt készült el: a tényleges építkezés 1929. június első napjaiban kezdődött, és már november végére be is fejeződött. Átlagosan 180–200 munkást foglalkoztattak, amely jelentősen csökkentette a helyi munkanélküliséget. A pénzintézet 1930 márciusától már az új, tágas, korszerűen berendezett, központi fűtéssel ellátott székházában fogadhatta ügyfeleit. A Kossuth és Petőfi utcára néző sa­roképület bérházként is szolgált, az emeleti részein lakásokkal, a földszinten gyógyszertárral és egyéb üzlethelyiségekkel. 

Betétkönyv helyett mesekönyv 

A palota évtizedekig szolgált a pénzügyek „főhadiszállásaként”, mára azonban már más célt szolgál az épület. A Szentesi Takarékpénztár 1949-ben történt államosítása után a Magyar Nemzeti Bank helyi fiókja kapta meg a helyiségeit, amely 1983-ig működött az épületben. 
Elköltözése után a városi könyvtár foglalta el az épület Kossuth utcai szárnyát, majd a volt zsinagógába költöztetése után 1998 óta a gyermekkönyvtár használja az épületet. 

Az intézmény eredeti rendeltetésére, az egykori Szentesi Takarékpénztárra az egyik bejárat SZT monogramos vasrácsa utal. 

Az impozáns építmény rekordidő alatt készült el: a tényleges építkezés 1929. június első napjaiban kezdődött, és már november végére be is fejeződött.