2022.12.18. 20:12
A néplavórtól a Hagymatikumig
A honismerettel, helytörténettel foglalkozó Szirbik Miklós Egyesület nagy fába vágta a fejszéjét: feldolgozza a makói fürdőkultúra történetét. A témába vágó kötet megjelenése jövőre várható, egy falinaptárat azonban már most kiadtak érdekes képekkel, értékes szövegekkel. Ezeket böngészve kiderül, aligha véletlen, hogy Makó fürdővárossá lett.
Sokaknak fűződnek kellemes emlékei az egykori termálmedencéhez. Fotók: Halász Tamás Gyűjteményéből
Makón régen szokás volt, hogy a helyi nyomda minden évben kiadott egy falinaptárat a város nevezetességeivel, szép épületeivel, szobraival illusztrálva. A nyomda néhány éve megszűnt, a honismerettel, helytörténettel foglalkozó helyi civil szervezet, a Szirbik Miklós Egyesület azonban úgy döntött, nem hagyja a feledés homályába veszni ezt a hagyományt. Idén tematikus naptárat állítottak össze, amihez az apropót az adta, hogy az egyesület több tagja döntött úgy, időt szán a makói fürdőkultúra kutatására. Az igényes kivitelű falinaptárhoz tizenkét fotó tartozik, amelyek az ismert gyűjtő, Halász Tamás kollekciójából származnak, a hozzájuk tartozó ismertető szövegeket pedig az egyesület elnöke, Zeitler Ádám történész írta olyan szerzők munkáira hagyatkozva, mint Tóth Ferenc vagy Medgyesi Pál.
A Maros-parti strand múltja
A makói fürdőkultúra története alighanem a Marossal kezdődött, ezért a naptár első fekete-fehér, korabeli fotója is ezt illusztrálja. Zeitler Ádám a kiadványt bemutató egyesületi rendezvényen elmondta, évszázadokon keresztül ide jártak fürödni, úszni a város lakói. Az első fürdőházakat még a híd lábánál létesítették. Az itteni kezdetleges strand üzemeltetője egy városi tanácsnok, Báló Pál és fia volt. Idővel, a huszadik századra kapcsolatuk megromlott a várossal, ezért a helyi fürdőfejlesztés súlypontja átkerült a jelenlegi, lúdvári területre. Itt 1877 óta működött ingyenes fürdőház. A feljegyzések szerint 1912-ben ide tutajhíd is épült. Tóth Ferenc kutatásaiból azt is tudni lehet, hogy 1937-ben 281 kabin állt itt, és 486 bérlő jutott rájuk.
A legszebb nyári napokon akár 1300-an is lehettek itt ebben az időben. Ennél több szó a Maros-parti strandról sajnos nem esik a naptárban, pedig említést érdemelne a folyó gyógyhatású iszapja, és nemkülönben érdemes lenne bemutatni, napjainkra hová fejlődött a népszerű pihenőhely – hogy mást ne mondjunk, mellette megépült egy országos hírű lombkoronasétány, a strand területén pedig már kalandpark is található.
Termálvíz a tanácsháza udvaráról
A városközpontban lévő fürdő története ugyancsak érdekes. Mint a kiadványból kiderül, 1953-ban határozták el, hogy ilyet létesítenek. Ennek oka egyrészt az volt, hogy akkoriban az egész városban csak mintegy 100 fürdőszoba volt, azaz mindegyikre 400 makói jutott, másrészt pedig az, hogy a Marosba minden évben belefulladt 4-5 ember. 1955-ben a járási tanács udvarán kezdődtek az első fúrások, és 1956 nyarára készül el a Ceglédi Mélyfúró Vállalat jóvoltából a kút. Nem sokkal később, mint a naptári fotón is látható, lubickolnak az emberek az átmeneti medencében, amit néplavórként emlegettek. A 993 méter mélységű kútból 42 fokos alkálihidrogén-karbonátos víz tört fel. A medence mellé nádpadlós öltöző is épült. A további fejlesztésekre azonban hosszú éveket kellett várni egyrészt azért, mert közbejött az 56-os forradalom, másrészt a pénzhiány és a szakmai viták miatt.
Végül a Mélyépítési Tervező Vállalat tervei alapján, Adamis Géza vezetésével 6 év alatt épült fel a régi makói fürdő. Az átadó 1963. május 18-án volt. A legnépszerűbb medence a pados termálmedence volt. Érdekes, hogy eredetileg a nagymedencét, aminek az alját javítani is kellett, ugyancsak 35-40 fokos vízzel töltötték fel, mert csak egy kút volt, ami ilyen vizet adott. 1973-ban fúrtak egy másik, hideg vizes kutat, és így már sportolásra alkalmas víz is kerülhetett bele.
A jelen és a jövő: a Hagymatikum
A fürdő gyógyrészlegének fejlesztése 1982-re fejeződött be, és itt már az első évben 13 ezer gyógykezelést végeztek. Az óriási igényt látva a rendszerváltást követően több terv született a továbbfejlesztésre, ezekből azonban – ismét csak a pénzhiány miatt – nem lett semmi. A legkomolyabbat Makovecz Imre Kossuth-díjas építész és csapata készítette az ezredfordulóra. Ez alapján kezdődött meg 2009-ben az új épületegyüttes építése, aminek a kedvéért a régit le kellett bontani. – Fontos, hogy Makovecznek ez volt a legnagyobb alapterületű munkája – jegyezte meg Zeitler Ádám, hozzátéve, hogy az átadás pillanatát a mester sajnos már nem élhette meg. Az épületegyüttes 2012-re készült el. Ami pedig a jövőt illeti, 2021-ben megkezdődött a Hagymatikum bővítése: családi élményzóna, napozóterasz és óriáscsúszda épül a területen. A munka jelenleg is folyik.
| Könyv is készül Zeitler Ádám a Délmagyarországnak azt is elárulta, hogy a kutatások eredményeként egy könyv megjelenése is várható. Ezen Urbancsok Zsolt főlevéltáros vezetésével dolgozik egy csapat. A kötet címe várhatóan A néplavórtól a Hagymatikumig lesz, megjelenése pedig a jövő évben várható. |
