Szegedi hírek

2023.01.04. 10:30

Nyolcvan évvel ezelőtti ásatást keltettek életre Gyulán

beol.hu

Liska András, az Erkel Ferenc Múzeum szakmai vezetője elmondta, a történet 1941-ben kezdődött, amikor a gyulai szövetkezeti téglagyár újabb agyagbánya nyitásához kezdett, de az első kapavágások után emberi koponyák, csontvázak kerültek elő /Fotó: MW/

A kötet Ásatás háború idején: a gyulai téglagyár területén 1941-ben feltárt temető szarmata, honfoglalás és államalapítás kori emlékanyaga címmel jelent meg. A Fodor István‒Szatmári Imre‒Vörös Gabriella szerzők által jegyzett, Felföldi Szabolcs és Liska András szerkesztette könyv egy kifejezetten izgalmas régészeti feltárásba enged betekintést.

Mint megtudtuk, a kisebbfajta tudományos szenzációnak számító kötet egy mostoha sorsú régészeti feltárás szétszóródó tárgyait igyekezett megvizsgálni, rendszerezni, dokumentálni és ezzel párhuzamosan frissíteni a tudományos következtetéseket.

A gyulai téglagyár területén a második világháború alatt tártak fel Implom József múzeumvezető irányításával egy honfoglalás kori temetőt, illetve több évszázaddal korábbi szarmata sírokat is.

A második világháború viharai azonban elsodorták, megsemmisítették a leletek jelentős részét, és az Implom által készített teljes ásatási dokumentációt.

Liska András, az Erkel Ferenc Múzeum szakmai vezetője elmondta, a történet 1941-ben kezdődött, amikor a gyulai szövetkezeti téglagyár újabb agyagbánya nyitásához kezdett, de az első kapavágások után emberi koponyák, csontvázak kerültek elő, így annak rendje-módja szerint bejelentést tettek a gyulai múzeum vezetőjénél, Implom Józsefnél, aki ugyan nem volt régész, viszont már több évtizedes gyakorlattal rendelkezett a feltárásokban. 

Implomot ekkoriban Békéscsabára rendelték munkaszolgálatra, és onnan elkéredzkedve mindennap áttekert kerékpárral Gyulára, hogy irányítsa az ásatást. Pontos adatok nincsenek, hogy mit találtak, hiszen annak ellenére, hogy a szakember mindent precízen dokumentált, az iratok a háború alatt elvesztek, elpusztultak.

A múzeum anyagát Gyula második világháború alatti polgármestere felhordatta az épület padlására, és ott a szovjetek igen sok régészeti anyagot, dokumentációt tönkretettek, a helyiséget vécének használták.

Implom eközben hadifogságba került, és 1947-ben amikor visszatért, múzeum megmaradt anyagát a padláson találta. A tárgyak jelentős része eltűnt, ami maradt összekeveredett, s később a múzeum éléről távoznia kellett. 

A honfoglalás kori leletegyüttesre elsőként Bálint Alajos, a a szegedi múzeum akkori igazgatója hívta fel a figyelmet 1952-ben. Az 1970-es években Fodor István régész, a honfoglalás korának egyik legismertebb kutatója foglalkozott azokkal, és akkoriban készültek azok a táblarajzok, amelyeket a 2022-ben megjelent kötetben is használtak.

A leletanyag közelmúltbeli szakmai feldolgozásnak Szatmári Imre régész volt a motorja, ő összesítette a meglévő információmorzsákat. A feldolgozás során derült ki, hogy a honfoglalás kori temető területén egy szarmata temető is előkerült, amiről még Implom József sem tudott.

A 2022-es rendszerezés és tudásanyag alapján Implom József egy közel száz sírból álló honfoglalás kori temetőt tárt fel a gyulai határban.

A szarmata kori sírok száma nyolc-tíz körülire tehető. A feltárás jelentőségét azonban a 10. századtól a 11. század végéig, talán a 12. század elejéig használt honfoglalás kori síregyüttes adja, ami ebben a korszakban és ezen a vidéken különösen nagy történeti jelentőséggel bír. Ilyen hosszú ideig használt honfoglalás kori temető a közelből ugyanis nem ismert. Annak segítségével vázolható, hogy miként alakultak át a térségben a temetkezési szokások a 11. század folyamán, hogyan történhetett és milyen folyamatok érvényesülésével a lakosság áttérése a kereszténységre, illetve, hogy ezzel együtt miként szűntek meg a köznépi, és terjedtek el a templom körüli temetők.

Mesélnek a különleges leletek

Liska András elmondta, a sírokban ugyan előfordultak díszes ezüstből készült ornamentális díszítésű aranyozott, klasszikus honfoglalás kori leletek is, ám időben előrehaladva a 10. század végétől és főleg a 11. századtól már azok a leletek, huzalkarperecek, sodrott karperecek, fülbevalók kerülnek előtérbe, amelyek sokkal inkább az államalapítás utáni időszakhoz köthetők.

Mint kiemelte, kiemelte, nagyon érdekes, hogy a temetőből nem ismernek pénzeket, Implom egy meghatározatlan korú Árpád-kori ezüstpénzről említést tesz, majd visszaemlékezéseiben egy bizánci aranypénzről és egyéb pénzekről is írt, de valójában ezek a tárgyak hiányoznak, vélhetően a világháború alatt lábuk kélt.

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában