Bemutatta Tóth Péter a színházigazgatói pályázatát

Tóth Péter Erkel-díjas zeneszerző, érdemes művész is benyújtotta pályázatát Barnák László jelenlegi főigazgató és Peller Károly, a Budapesti Operettszínház művésze mellett a Szegedi Nemzeti Színház, azzal együtt a Szegedi Szabadtéri Játékok és a REÖK főigazgató pozíciójára. Partnerként csatlakozott hozzá Seres István Pipu rendező, művészeti intendáns és Hamar Zsolt Liszt-díjas karmester, érdemes művész, aki az operatagozat vezetőjeként szerepel a pályázatban, egyúttal a Szegedi Szimfonikus Zenekar igazgatói pozíciójára is pályázott. 

Ahogy Tóth Péter fogalmazott, céljuk egy polgári népszínház működtetése Szegeden. Az ehhez szükséges forrásokat illetően elmondta, nagyobb pályázati aktivitással tervezik növelni a színház állami céltámogatásait. A jegyárakon nem változtatnának, a tervezett nézőszám-növekedés, a Szabadtéri esetében előadásszám-növekedés okán jegybevétel-növekedést vetített előre. Kiemelte továbbá, hogy a pozíció elnyerése esetén nagyobb hangsúlyt fordítanának a mecenatúrára. 

– Szegeden és környékén kialakult egy olyan erős vállalkozói réteg, amely nemcsak képes, de hajlandó is projekttámogatásokra – közölte. 

A működést illetően tervezhetőbb évadokat, a színház túlterhelt műszaki munkatársai terheinek csökkentését, a szabadtéri és a színház lehetőségeinek egyesítését, a profit egy részének mozgóbér rendszerben történő visszaforgatását említette a teátrum munkatársai felé. Azt is elmondta, hogy mindent elkövetnének, hogy a szegedi teátrum bekerüljön az országos színházfelújítási programba. Megemlítette továbbá, hogy nagyobb hangsúlyt kapnának a hazai és határon túli együttműködések más teátrumokkal, amelynek keretében egyes produkciókat vándoroltatnának a színházak között.  

– Olyan színházat szeretnénk, ami élményt és katarzist nyújt, szórakoztat és kikapcsol, elgondolkodtat. Ebbe beleillenek a nagy klasszikusok éppúgy, mint egy Agatha Christie történet. Természetesen nem gondoljuk, hogy öncélú vagy bulvárszínházat kellene csinálnunk – összegezte a művészeti terveket. 

A Szabadtéri Játékok kapcsán úgy fogalmazott, a saját produkciókban hisznek. 

– A Szabadtéri Játékok 90 év alatt nem jutott el ahhoz a nemzetközi hírnévhez, amelyre predesztinálva volt. Olyan előadásokat kell létrehozni, amelyek csak Szegeden láthatók. Vissza kell hozni az operát, a prózát, a balettet – mondta, majd olyan előadáscímeket említett a tervek között, mint az Aida, a Csárdáskirálynő, A muzsika hangja és a Seregi László-féle Rómeó és Júlia balett. Új útként a kortárs cirkuszművészet és az árnyékszínház beemelését említette a szabadtéri kínálatába. 

Hamar Zsolt a Szegedi Szimfonikus Zenekar vezetői pozíciójára benyújtott pályázati programját hét pontban ismertette. Ezek a művészeti minőség emelése, a kommunikáció erősítése, egy szponzorokra és pályázati lehetőségekre markánsabban építő, új finanszírozási modell bevezetése, a munkabérek emelése, az országos és a külföldi szerepvállalás erősítése, továbbá a nézőszám megduplázódása a júliusban kezdődő, ötéves ciklus végére.