A múlt nyomába ered a régészeti tárlat

Olyan páratlan leletek kerültek elő az 1920-as évek után a hódmezővásárhelyi régészeti ásatásokon, mint a háromszög alakú kőoltár, illetve egyéb kultikus tárgyak, nőalakokat formázó edények, a Kökénydombi Vénusz, egyéb szobrok és ikonok. De az első élelemtermelő gazdálkodás számos olyan emléke is előkerült, amely párját ritkítja.

T. Sz.

Időszaki régészeti tárlatához kapcsolódó további programokkal készül a Tornyai-múzeum májusig. Fotó: Tábori Szilvia

A Tornyai János Múzeumban egészen május végéig látogatható a Mit adott Hódmezővásárhely a magyar régészetnek? című kiállítás. Bemutatva a szegedi egyetem, az egykori régészeti intézet és a vásárhelyi múzeum mintegy évszázados közös múltját, régészeti eredményeit és ma is élő kapcsolatát. A közös munkát részletező leíró részek mellett gazdag tárgyi anyaggal.

Bajelhárító csontamulett

– A vásárhelyi kötődésű leletek többsége eddig még nem volt látható, a múzeum raktárából válogattunk a tárlathoz. De hoztunk az őskortól a késő középkorig tartó időszakból származó emlékeket a szegedi régészeti gyűjteményből – mondta lapunknak Pintér-Nagy Katalin, egyetemi adjunktus, az SZTE BTK Régészeti Tanszék oktatásszervezője, aki a napokban kurátori tárlatvezetést tartott.

A kiállításon látható egyebek mellett késő rézkori, Hódmezővásárhely-Bodzásparton feltárt halbárka alakú edény, késő újkori agyagedény és állatfejes csörgő Kökénydombról, Ószentivánról származó csigákból készült nyaklánc, vagy például egy bajelhárító csont amulett is.

Páratlan tárgyi emlékek

A világ régészeti térképeire is felkerült Hódmezővásárhely neve az egyetem legjelentősebb intézeti kutatásának köszönhetően, Banner János ősrégész, néprajztudós, egyetemi tanár ásatásai nyomán. A vásárhelyi múzeum régészeti gyűjteménye ezen feltárások több mint harmincezres lelet együtteséből jött létre. A páratlan késő újkori tárgyak a mai napig lázban tartják a Tornyai-múzeumba betérő kutatókat és látogatókat. Vásárhely területén 1929-ben kezdődtek a feltárások. Ám előtt még Banner János bejárta a terepet Mártély és Nagyfa között, a Tisza vonalában. Majd kiválasztották az első ásatási helyszínt a Kökénydombon, ahol a késő újkori település nyomait tárták fel.

Kerékpárral Kökénydombra

– A vásárhelyi kultúrközönség mindig is arról volt híres, hogy büszke települése múltjára. A most megnyílt régészeti tárlat izgalmas látnivalót kínál azoknak, akik szeretnének többet megtudni arról, kik éltek előttük a vásárhelyi földön – mondta Révész László régész-muzeológus, az SZTE BTK Régészeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanár a tárlatot ajánlva.

A Tornyaiban egészen május végéig látogatható tárlat tehát izgalmas időutazásra invitál. Nagyjából egy hónap múlva újabb programmal készülnek, a zárás előtt pedig Kökénydombra invitálják majd a régészet iránt érdeklődőket.