Az algyői Hegedűs Gábor az év nyugdíjas költője

„Poéta léleknek igazi mennyország, ihletet adó igazi csoda, művészetnek élő mai valóság, a simuló, áradó folyó, a Tisza.” – így írt az Algyő, a Tisza virága című versében a Tisza-parti községről Hegedűs Gábor, aki nemrégiben elnyerte Az év nyugdíjas költője 2022. címet a Pro Cultura Pannoniae Alapítvány és az Országos Mécs László Irodalmi Kör irodalmi pályázatán.

De nem ez az egyetlen elismerés, amit magáénak tudhat már, hiszen az elmúlt 8 évben megkapta már például a vásárhelyi Kárász József Irodalmi Kör különdíját, a budapesti Krúdy Gyula Irodalmi Kör örökség díját és díszoklevelét, valamint a debreceni Életmesék című pályázat második helyezését is.

A megindító Pálmalevél

– Az indiai Pálmalevelem indította el bennem 2014-ben azt, hogy írni kezdjenek, ugyanis az állt benne, hogy írni fogok és egyre többen olvassák azt majd. Először nevettem ezen, mert előtte sosem jutott eszembe az, hogy verset vagy novellát írjak, viszont a számi akkor azt mondta, hogy nevessek csak, de az úgy lesz, ahogy le van írva – avatott be.

És úgy is lett. Éppen most készült el az az 596 és 640 oldalas kötet, amely tartalmazza Hegedűs Gábor összes versét, valamint megjelent az összes novelláját tartalmazó könyv is 217 oldalban.

Eddig 10 papíralapú kötete jelent meg, köztük van egy regény is Európai aranyásók címmel, mindemellett pedig már 23 e-könyvvel rendelkezik, ebből van olyan, amit már 2400-an töltöttek le. Sőt, már érkezőben van a huszonnegyedik e-kötet is.

De Hegedűs Gábor nevéhez fűződik az algyői Jelek irodalmi pályázat is, melyre Ciprusról, Amerikából és Ausztráliából is érkezett már nevezés.

Széles palettával dolgozik

– A tűtől a számítógépig, mindenféle téma érdekel, így megírom azt is, amivel egyetértek, és azt is, amivel nem, mert ahogyan Brachfeld Siegfried is mondta, a téma az utcán hever, csak le kell hajolni érte. Én le szoktam hajolni – árulta el arra a kérdésünkre, hogy milyen témákról szeret írni leginkább.

Egyébként sok terve van még a most 74 éves költőnek, írónak, aki szerint az írás olyan, mint a kábítószer, ha az ember egyszer beleütötte a nyelvét és volt egy kis sikerélménye, akkor nem tudja többet kihúzni belőle. Azt, hogy mindezt valóban így gondolja, kiválóan tükrözi például az, hogy akár éjszaka fél egykor is képes tollat ragadni, ha akkor érkezik az ihlet odafentről.

Terápiás hatása van

– Mindig is szerettem az irodalmat, ugyanis volt egy fantasztikus magyartanárom, Horváth Dezső, aki megszerettette velem a magyar irodalmat. Engem nagyon leköt az írás, a sikerek és elismerések által pedig feldobódok, egészen más szemmel látom a világot általuk. Nagyon sokat ad számomra az írás – emelte ki.

Hegedűs Gábor egyébként mindenkinek azt tanácsolta, hogy írjon. Nem baj, ha valaki nem szereti a nyilvánosságot és csak az asztalfióknak ír, mert ha megírja az érzéseit egy műben, akkor megkönnyebbül, hiszen terápiás hatása van az írásnak – tette hozzá. Az algyői költő szerint előbb utóbb mindenki eljut oda, hogy az írásokból összeáll valami, ami jó érzéssel tölti majd el.