Lucy Clarke: Egy a lányok közül

Gondolta volna, hogy Görögország gyönyörű szigetei nemcsak szépséget rejtenek, hanem halált is? Főként, ha egy csapat barátnő érkezik leánybúcsút ünnepelni? 

A házasodni készülő Lexi egyik barátnőjének, Fennek a nagynénje, mielőtt eladja a csodálatos kis görög szigeten lévő nyaralóját, felajánlja a leánybúcsút tartó baráti társaságnak, hogy ünnepeljenek ott. A napfényes partizásra készülő lányok csapata csak látszólag önfeledt és vidám, és a köztük lévő viszony sem feltétlenül az a mély barátság, mint amit elsőre képzelnénk. Akad itt olyan nő, aki Lexit még bulivadállat korából ismeri, és ki akarja sajátítani, illetve a házasodni készülő, megállapodott, nyugodt életet élő barátnőjét konzerválni a dorbézolás idejébe. Akad olyan, aki halott vőlegényét gyászolja, akinek otthon az urnájával beszélget. Akad, aki a válását siratja, és azt, hogy anyaként beszűkült, ketrecbe zárt életet élhet csak, és annyira másoknak akar megfelelni, hogy már azt sem tudja, neki mi a jó. Akad, akinek leküzdhetetlen szociális fóbiája van, és fizikai teher számára másokkal lenni. Akad, aki kamasz fia mellől mozdul ki végre. Akad, aki a főszervező lány barátnőjeként érkezik, elvileg nagy szerelemben, de kapcsolatuk mintha hirtelen meginogna. Mindenkinek van valami titka, rejtett sérelme a többiekkel szemben, a tündöklő napsütés és a feta-, olajbogyó- és ouzoillatú mosolyok mögött valójában fájdalmak és megbántottságok lapulnak, és a történet végére kiderül, hogy a partizó lányok jókedve sokszor csak megjátszott, és olyan hamar mar bele a kellemes hangulatba az agresszió tüskéje, mint az apró skorpió Bella lábába a nyaralás első napján. A harmadik éjjel már titkokról és hazugságokról sugdolóznak, az utolsó éjjel pedig ott a holttest odalent, a sziklákon. A kérdés csak az, ki volt hajlandó még ölni is?