2023.09.27. 20:09
A „panamák lápvilága” volt a téma – Galéria
Móricz Zsigmond Rokonok című regénye adta a Radnóti-estek szemeszternyitó beszélgetésének témáját. Irodalomtörténeti és színházi ínyencségeket is hallhatott a közönség.
Szilágyi Zsófia irodalomtörténészt és Szikszai Rémusz rendezőt Jászay Tamás kritikus faggatta Móricz Zsigmond Rokonok regényéről.
Fotó: Karnok Csaba
A rokonság a központi témája a Radnóti-estek aktuális szemeszterének. Az első beszélgetést szerdán tartották a Café Radnótiban, a díszvendég Szilágyi Zsófia irodalomtörténész, Móricz-kutató és Szikszai Rémusz rendező volt. Jászay Tamás kritikus faggatta őket Móricz Zsigmond Rokonok című regényéről, valamint a Szegedi Nemzeti Színházban futó Rokonok előadásról, amelynek rendezője Szikszai Rémusz.
Szilágyi Zsófia az alkotói háttér érdekességeit tárta föl a népes hallgatóságnak. Elmondta többek között, hogy mennyiben meríthetett Móricz Zsigmond saját családi tapasztalataiból a Rokonok történetének megalkotásához. Kiderült, hogy igen nagy mértékben. Az irodalomtörténész úgy fogalmazott, hogy Móriczék családeszménye ugyanis az volt, hogy aki felül van a rokonságban, annak segítenie kell azt, aki alul maradt. És a família meglehetősen népes volt. Móricz Zsigmond hat testvére érte meg a felnőtt kort, akik igényt tartottak a befutott fivér támaszára. Ahogyan három lánya és családjuk is. Móricz naplójában leírta, hogy volt olyan időszak, amikor 42 embert tartott el írógépével.
A panamák lápvilága volt a téma – Galéria: Karnok Csaba
Szikszai Rémuszt az előadás kulisszatitkairól faggatta a kritikus. A rendező elmondta, leginkább annak bemutatása motiválta koncepcióját, hogy a korrupció nem egy adott kor sajátja, hanem folyamatos. Egy viselkedés, egy gondolkodás, egy világlátás. Szilágyi Zsófia hozzáfűzte, Móricz számára is a viselkedés volt az érdekes, a dzsentri nála nem történeti típus, hanem egy magyar mentalitás.
Szikszai Rémusz úgy méltatta az alkotót, hogy ha Móricz angolul írt volna, körülbelül akkora világsztár lehetett volna, mint Hemingway.
Érteni akartam a panamát. Az a mechanizmus érdekelt, hogy egyszerre van jelen egy emberben a megfelelési, a feltörekvési és a jobbítási szándék, valamint a korrupció csírája. Az az út érdekelt, amelynek a végén már csak egy héj marad az emberből, és a lélek utolsó darabja is elvész
– fejtette ki.
Szilágyi Zsófia azt is elmondta, hogy Móricz annak idején egy színművet is írt a Rokonokból, amelyben a regénybeli történet végét megváltoztatta. Vígjátékként futott, happy and-del a végén.
A Radnóti-estek sorozata november 14-én folytatódik, akkor Ruttkay-Miklián Eszter és Nagy Zoltán néprajzkutatókkal beszélget majd Sipőcz Katalin arról, hogy miként értelmezhetőek Nyugat-Szibériában élő nyelvrokonaik esetében a családi, nemzetségi kapcsolatok. A december 6-i est résztvevői azt tudhatják meg, hogy hogyan lesz izgalmas olvasmány és történeti forrás egy szingli naplója 1938-1939-ből. December 14-én pedig Tompa Andreával Sokszor nem halunk meg című regényéről beszélget Szajbély Mihály. A műben egy 1944-ben örökbe fogadott kislány története bontakozik ki.
Szegedi hírek
- Közgazdász palánták versenyeztek – Galéria
- A szatíra és az élc mestere érkezett a Délvidék Házba – Galéria
- Sikeres partnerségi együttműködés zárult – Galéria
- Városi ösztöndíjat kaptak a kiváló diákok – Galéria
- Csaknem százéves sziglinaplóra bukkant szülei pincéjében