2023.09.28. 12:30
Isten ölelését jelképezi a sátor
Néhány napja állították fel a Szegedi Zsidó Hitközség férfitagjai a szukkoti sátrat az Új Zsinagóga kertjében. A pénteken kezdődő ünnep hét napja alatt az egyiptomi kivonulást követő, sivatagi vándorlásra emlékeznek.

Házi munkán kívül mindent lehet a szukkoti sátorban csinálni, a napi három főétkezést ott kell eltölteni. Fotó: Gémes Sándor
Még Jom Kippur, azaz az engesztelés napja előtt, zuhogó esőben kezdték a szukkoti sátor felállítását a szegedi zsidó közösség férfitagjai az Új Zsinagóga kertjében. A legidősebb közreműködő nyolcvanéves is elmúlt. A Szukkot ünnepe pénteken köszönt be, és hét napon át tart. Arra emlékeznek, hogy az Úr negyven éven át viselte gondját a zsidó népnek a sivatagban az Egyiptomból történt kivonulás után.

Náddal borították a sátor tetejét, amely Izraelben gyakran pálmaágakból készül.
A lényeg, hogy lehessen látni a csillagokat a tetőn át. A sátornak minimum három oldalúnak kell lennie, mert így tudja azt jelképezni, hogy az Örökkévaló körbeölel bennünket. Másrészt azt is szimbolizálja, hogy mi az, amit ezen a világon hátrahagy az ember. A sátorba lépve szembesülünk azzal a fontos kérdéssel, hogy van-e értelme a vagyon felhalmozásának szentelni az életünket, hiszen a végén minden hátramarad. Házi munkán kívül mindent lehet a sátorban csinálni, a napi három főétkezést ott kell eltölteni. Izraelben sokan a sátorban is alszanak
– magyarázta Kendrusz Attila, a Szegedi Zsidó Hitközség vallási vezetője.
Az ünnep fontos kelléke a szukkoti csokor, amelyet lúlávnak neveznek. Négyféle növényből állítják össze, amelyek mindegyike más-más embertípust szimbolizál.

Talán legismertebb az a midrási hasonlatrendszer, amely a négy növényt a zsidó nép négy embertípusához hasonlítja. Eszerint a jó ízű és illatú etrog jelképezi azokat a zsidókat, akik jártasak a Tórában és annak szellemiségében élnek. A luláv, amelynek jó íze van – gondolunk itt a datolyára –, de nincs jó illata, szimbolizálja azokat az embereket, akik Tóra-tudósok ugyan, de mégsem a Tóra szellemében cselekszenek. A hádász, amelynek nincs íze, viszont kellemes az illata, azokhoz a zsidókhoz hasonlít, akik nem ismerik a Tórát, de mégis igaz emberek, akik jó tetteikkel tűnnek ki társaik közül. Végül pedig az árává, amelynek se íze, se illata, azokat szimbolizálja, akik haszontalanok, sem tudásukkal, sem tetteikkel nem járulnak hozzá a világ előremozdításához. Mégis azt mondja az Örökkévaló, hogy mindet egy csokorba kell kötni, hogy hassanak egymásra, javítsanak egymáson, mert csak így alkothatnak egységet
– fejtette ki a vallási vezető. A közösség tagjai minden nap áldást mondanak, miközben a csokrot a kezükben tartják. Majd a dicshimnusz közben a lúlávot a négy égtáj felé lengetik. Ezzel azt jelzik, hogy Isten mindenhol jelen van.
A nyolcadik nap a smíni aceret.

A Szentély idejében a szukkot ideje alatt hét napon át mutattak be áldozatokat a világ népeinek nevében is. A nyolcadik nap – innen a smini, vagyis nyolcadik szó – azonban csak a zsidóké volt, ilyenkor csak a saját áldozataikat mutatták be. Smíni áceretkor a szukkoti sátrakból visszaköltözünk a házba
– magyarázta Kendrusz Attila.
A smíni áceret utáni napon pedig beköszönt a Szimchat Tórá, azaz a Tóra örömünnepe, amikor a Tóra zsinagógai felolvasása befejeződik, és közvetlenül utána el is kezdődik.
Ilyenkor körmenetet tartunk, kivisszük a Tórát az utcára. Azért fejezzük be és közvetlenül utána kezdjük el újra a Tóra olvasását, mert ezzel is jelképezzük, hogy a tanulásnak soha nincsen vége
– mondta a vallási vezető.
Szegedi hírek
- BYD, ekkora helyet foglalna el, ha a városban épülne a gigagyár – Fotó
- Áramkimaradás jön, készítse fel a lelkét erre a három napra
- Frissen szabadult a börtönből a férfi, akit halálra késelt az élettársa
- Négyen is megkapták idén a Juhász Gyula Művészeti Díjat, de azért a sztárfellépők is odatették magukat – galériával, videóval
- Egyre többen mondanak nemet a kötelező oltásra, sőt, perre is mennek