2023.10.27. 18:31

Andor Tamás mesélt pályájáról

Címkék#Andor Tamás #Makk Károly #rendezőtárs #Szeged

Vidám hangulatú mesterkurzust tartott Andor Tamás Balázs Béla-díjas operatőr, a Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztivál idei életműdíjasa a Belvárosi Moziban. Szeretetteljes tisztelettel mesélt munkatársairól, és beszélt az operatőri hivatás nehézségeiről is.

Koós Kata

Andor Tamás úgy fogalmazott, eléggé egyedi módon került a filmes világba. Fotó: Karnok Csaba

Szabó Gábor, a Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztivál zsűrielnöke faggatta Andor Tamás operatőrt pályakezdéséről, a rendezőkkel kapcsolatos élményeiről, az operatőri szakma kulisszatitkairól pénteken a Belvárosi Moziban.

A fesztivál idei életműdíjasa úgy fogalmazott, eléggé egyedi módon került a filmes világba. Eredetileg ugyanis színész akart lenni. Ötször jelentkezett a Színművészeti Főiskola színész szakjára sikertelenül.

Básti Lajos azt mondta, hogy „fiam, maga jó megjelenésű, de pösze. Úgyhogy vagy csinál valamit a beszédével, vagy búcsúznunk kell”. Soha nem csináltam semmit a beszédemmel, mert mindig azt gondoltam, hogy ebben van valami egyéni

– mondta el nevetve a Balázs Béla-díjas operatőr. Mivel a színész szak elérhetetlen távolságba került, szerelme biztatására beadta jelentkezését minden előzetes tudás vagy tapasztalat nélkül az operatőr szakra, ahol a kétszeres Kossuth-díjas Illés György kezei közé került.

Megkérdezte, hogy miért akarok operatőr lenni. Azt mondtam, hogy úgy érzem, hogy van képi fantáziám, és szeretném a haza javára kamatoztatni. Erre megkérdezte, hogy mit csinálok, ha nem vesznek föl. Mondtam, hogy újra jelentkezem. De jövőre nem indul operatőr szak. Mondtam, hogy nem baj, akkor arra jelentkezem, ami indul

– mesélte vidáman, hogy jutott be végül a vágyott intézménybe.

Diploma után nem akarta a szamárlétra legalsó fokáról kezdeni, így a Híradó- és Dokumentumfilm Stúdiónál vállalt munkát, ahol Schiffer Pállal készített szociográfiai filmeket a cigányság helyzetéről. Közösen készítették például a Cséplő Gyuri dokumentum-játékfilmet.

Később olyan rendezőkkel forgatott együtt, mint Gazdag Gyula, Simó Sándor, Mészáros Márta, Makk Károly, Koltay Gábor, Bacsó Péter. A rendező és az operatőr közti érzékeny viszonyt a házassághoz hasonlította. Úgy fogalmazott, egy-egy rendező stílusában fényévnyi távolságra tud lenni rendezőtársaitól, Andor Tamás azonban a legkülönfélébb személyiségű és látásmódú alkotókkal is szót értett. Ezt jó alkalmazkodóképességével magyarázta.

Szeretetteljes tisztelettel mesélt munkatársairól. Könnybe lábadt szemmel hangsúlyozta, hogy a világosítók, a kameramanok, a sminkesek, a színészek nélkül nem jöhetett volna létre életműve.

Elmondta, Makk Károlytól kapta a legnagyobb elismerést, amikor első közös munkájuk után a következő filmjéhez is őt kérte fel operatőrnek.

Amit a filmkészítésről, a jelenet megközelítéséről tudok, azt Makk Károlytól tanultam

– méltatta a Kossuth- és Balázs Béla-díjas rendezőt.

Az operatőri hivatás nehézségeiről is beszélt a mesterkurzus közönségének.

Azt mondták a világosítók, hogy ökölbe szorított seggel élünk mi ott, a kamera körül. Ez azt jelenti, hogy állandóan felfokozott feszültségben. Az időhajsza, az idegi beállítottság, a pénzszűke, az egyeztetési gondok a művészekkel belekényszerítik az embert abba a helyzetbe, hogy amikor bejön a díszletbe, akkor az álmait milyen mértékben tudja megvalósítani

– fejtette ki.

A beszélgetés végén a következő szavakkal búcsúzott közönségétől:

Nagyon hálás vagyok, hogy ezt az életművet megbecsüli ez a város

– mondta az érdemes és kiváló művész.