2024.09.04. 08:30
Már készülnek a 100 éves születésnapra
A Pusztaszerhez tartozó Munkástelep tavaly ünnepelte centenáriumát, a falu pedig 10 év múlva lesz 100 esztendős. Az előkészületeket az adatok gyűjtésével már megkezdték, és a tervek szerint elbeszélgetnek a legidősebbekkel, akik még a ’40-es és ’50-es évekből is őrizhetnek emlékeket.
– A közelmúltban tettem fel a Facebook-oldalunkra az első polgármesteri hivatal épületének fotóját, amit 1934-ben Dékány Ferenc pusztabíró bocsátott az alakuló falu rendelkezésére. Több tipp is érkezett arra, hol állhatott és milyen célt szolgálhatott utána. A jelenlegi hivatal az 1930-as évek végére készült el, a tisztviselők átköltöztek oda, a régi épület pedig később a háromból egyesült Hétvezér TSZ központja lett, még az 1959-es, 1960-as és 1964-es katonai légi felvételen is látható, a ’70-es években bontották el – elevenítette fel Máté Gábor, Pusztaszer polgármestere.
A község 10 év múlva lesz 100 esztendős, és már idejekorán elkezdtek készülni a centenáriumra, gyűjtik az adatokat és a legidősebb, 75 éves vagy afeletti életkorú lakosokkal is beszélni szeretnének, rögzítve a ’40-es, ’50-es és ’60-as évekből őrzött emlékeiket. Százhúszan vannak, a legidősebb 1927. december 18-án született.
A munkát kiadványok is segítik: Nagy Józsefné Pintér Eszter Pusztaszer története című dokumentumgyűjteménye, Baghyné Makra Ilona Pusztaszer község közigazgatása 1881-1938 című kötete – vele két videó is készült, az ezeken elhangzottakat is feldolgozzák. Utóbbi címoldalán szerepel a már említett fotó. Szintén forrásként használják a Tóth Sándor volt pusztabíró unokája által összeállított Kecskemét régi pusztái a Kiskunsági Nemzeti Parkban című kötetet, ami a pusztabírói tisztséget három generáción át betöltő Dékány-családon keresztül mutatja be a területet, de a Jaksa János szegvári múzeumalapítóról szóló könyv is tartalmaz érdekes pusztaszeri adatokat. Ne feledkezzünk meg a több szerző által jegyzett A puszta rendje és őrzői című kiadványról se.
– Amelyik műnek a terjedelme megengedi, azt digitalizáljuk és folyamatosan feltöltjük településünk honlapjára, hogy minden érdeklődő számára hozzáférhetők legyenek az információk – mondta Máté Gábor, megemlítve még, hogy például a Talléros vendéglőben korábban Gyöngyösi Sándor kovácsműhelye működött, a mai dohányboltban pedig a szikvíz üzem.